Ha egy olyan helyre költözöl, ahová azelőtt egész évben nyaralni vágytál, meg tudod unni, mikor ott élsz?

20-as, Neked meg mi bajod van? Ezt írtam a mondatodra:

"Az év egyik felét ott töltöm, a másik felét meg Bp.-en"

Ne haragudj, de az egyáltalán nem ugyanaz, mintha egész évben ott laknál, dolgoznál és csak akkor mehetnél haza, ha van 2 hét szabadságod."

Semmivel nem személyeskedtem, nem sértegettelek, mindössze azt írtam, hogy az nem ugyanaz, mert ha itt is, ott is lakik az ember, szabadon jöhet-mehet, akkor nem alakul ki oly mértékben a honvágya sem, mintha egész évben ott "kellene" laknia. Utána írtam egy példát is.

Örülök, hogy így látatlanban, ismeretlenül vagdalkozol és tudod, hogy én albérletben lakom (:D ) és a fotelből megmondó vagyok. Csak sajnos mellélőttél :-)

Szerintem van jó, és rossz oldala is.

Saját tapasztalat.

Én egy trópusi szigeten lakom 6 éve; ami Franciaország része, és egy turistaparadicsom.

Egész évben meleg van (na jó, a hegyekben július-augusztusban, ami itt tél, azért előfordulnak a mìnuszok, és az is igaz, hogyha hozzászoktál a trópusi meleghez, akkor 18 fokban már csizmában/pulcsiban kuckózol az irodában, és eszed ágában sincs kimozdulni.)

Pozitìv oldal : többnyire jó idő van, nincs tél/hó/fagy, nincs szükség téli ruhákra. Rengeteg dolgot lehet kinn csinálni, természeti sportokat (nekem pl nagy szenvedélyem a lovaglás amit itt is tudok szerencsére rendszeresen űzni) - rafting; kanyoning, kajakozás, sznorkelezés, búvárkodás, bálnales...

Hétvégén szuper dolog pl elugrani a tengerpartra, napozni, mártózni a lagúnában, majd hazaérve lezuhanyozni, és úgy érezni magad mint amikor a nyaraláson rendbeteszed magad estére egy egész napos napozás után...

Amikor pl megbeszélésen vagy és utána a kolleganőddel kiültök rozéfröccsözni a tengerparti étterembe vagy a homokba péntek délután.

Amikor a munkakörödbe tartozik a részvétel egy hivatalos fogadáson ahol a koktélt egy katamaránra szervezik és nézitek a naplementét egy pohár pezsgővel a kézben...

Ezek valóban pozitívumok.

Viszont itt se minden fenékig tejfel, mégpedig :

- kis sziget; tehát minden kicsi, ha valaki hozzászokott a városi életformához (én előtte Budapesten és Párizsban éltem) akkor ezután meglehetősen unalmasnak tűnik egy 150 ezres kisváros élete. Pláne, hogy az itteni életforma nagyon más : korán kelnek, korán indul az élet, de este korán is fekszenek. Éjszakai élet van, de kb csak csütörtöktől, vasárnaptól szerdáig este 6 után szinte minden halott; még a fővárosban is.

- a trópusi párás meleg megviseli a szervezetet, kb 3-4 hete krónikus fáradtsággal küzdünk (a kollegám pl most alszik az irodában). Simán sziesztázok 2-3 órákat hétvégén délutánonként, és ugyanúgy dőlök este az ágyba. Emellett a lakás / ház penészedik, a ruhák szintén, mert 3-4 nap nem elég, hogy megszáradjanak, és a levegő is nedves.

- ha ciklon van, akkor hozzá kell szokni, hogy nincs áram, ivóvíz, stb (mondjuk dolgozni se kell menni azért...)

- rengeteg a dugó, mivel mindenki autóval jár mindenhova. Tömegközlekedés inkább nincs, mint van, 14 km-re lakom a munkahelyemtől, 1 óra 15 perc általában az út. Ha baleset van, vagy lezárják az utat az eső miatt (hogy ne legyen kőomlás) nem ritka a több órás menetidő sem (3-4 óra)...

- minden iszonyú drága, az árak 62%-al vannak a párizsi vagy a franciaországi árak felett. Az egy hetes bevásárlás ami Franciaországban átlagban 130 euro körül van (átlagos dolgok, alapélelmiszerek, tisztítószerek, stb) az itt inkább 240-280 euro. Igaz, én közigazgatásban dolgozom, a mi béreink magasabbak, de a magánszférában nem mindig követik a fizetések az árakat. A munkanélküliség nagy, francia nyelvtudás nélkül kb nulla az esélye, hogy az ember találjon bármit is.

- a thaiföldről leírt kommunitarizmus (mert azért rasszizmusnak nem mondanám) itt is jelen van. Amíg turista valaki, addig persze kedvesek, de ha már itt élsz és dolgozol (pláne a közigazgatásban) akkor máris páran (nem mindenki!!!) úgy tekintenek rád; hogy idejössz és elveszed a munkájukat. Nekem ebben is szerencsém van mert a közvetlen kollegáim abszolúte befogadóak, de ez nem mindenhol van így. Itt sokszor érzi azt az ember, hogy nem nézik jó szemmel, ha mi itt nagyobb szerepet vállalunk valamiben.

- messze vagyunk mindentől, ha haza szeretnénk menni, az jelentős pénz, és minimum 15 órás repülőút.

Mindent összevetve, talán jobb itt élni, mert én sem szeretem a telet.

De azért itt is vannak negatívumok elég rendesen, és nekem is volt több olyan időszakom, hogy na akkor én most csomagolok...