Mit gondoltok az egyedül utazásról?

Én nem éreztem magam sose magányosnak közben.:-) És nagyon jó az a spontaneitás, kötetlenség, ami az egyedül utazással jár. Legutóbbi utamon (Ázsia) nagyon jókat beszélgettem helyiekkel, egy 3 fős toszkánai nyugdíjas férfitársasággal, német meleg párral, ír fiatal párral, akik motorral járták be az országot, nagyon fiatal mianmari házaspárral, amerikai üzletemberrel, aki évekig élt Budapesten, egy Svédországban élő kínai lánnyal stb, stb.:-) Még csak perfekt nyelvtudás se kell hozzá. Vágj bele bátran, és légy nyitott, hidd el, piszok jó érzés lesz, hogy megcsináltad. Bőven 40 felett voltam, amikor először utaztam egyedül, fura volt az odaút, de az első nap végére már nagyon élveztem.

Két hétig voltam kint, a turistákkal pl. a szállásokon reggeli közben, túrákon, buszon, éjszakai vonaton, többnapos hajótúrán beszélgettem, a helyiekkel kb. mindenhol. Piacon, helyi utazási irodában, helyijáratú buszokon, étteremben, boltban, taxiban, üzletekben, de olyan is volt többször, hogy pihentem egyet séta közben, és beszédbe elegyedtem a másik padon ülőkkel. Volt, hogy oda is jöttek hozzám fiatalok, főleg lányok (nő vagyok, félreértés ne essék), hogy gyakorolni szeretnék az angolt, beszélgessek velük. A kedvenc szállásom egy tüneményes család vendégházában volt, ott töltöttem a leghosszabb időt, a ház urától a kamasz fiúig mindenkivel csacsogtam, utóbbinak egyik este a leckéjében is segítettem, bemutattak a látogatóba érkezett nagyiéknak is.:-) Tedd le itthon a gátlásaidat, hidd el, megéri.

Én ugyan nő vagyok, de egyedül szeretek a legjobban utazni. Senkihez nem kell igazodni, arra megyek, amerre én akarok, azt nézem meg és annyi ideig, amit én akarok. Mondjuk én sosem érzem magam magányosnak, ez fel sem merül bennem. Az egyetlen hátrány, hogy pl. buszos úton ültettek már idegen mellé, és az nem mindig előny, főleg amikor egy vén fsz mellé kellett ülni, aki berúgott és utána egész úton (éjjel) énekelt.

Ugyan nekem is alapvetően társasági élmény az utazás, de adódott már úgy, hogy egyedül utaztam és a fent említett kötetlenség a legeslegjobb benne. Tényleg azt és akkor csinálsz, amit és amikor szeretnèl. És valóban iszonyat jókat lehet beszélgetni idegen emberekkel, pedig őszintén szólva nem vagyok egy beszélgetést kezdeményező típus. Utaztam így már Moldovába, Thaiföldön, Grúziában és természetesen sok alkalommal kis hazánkban is.