A "mai fiataloknak" milyen érzés, ha külföldre utazhatnak?
Amikor gyerek voltam, nem lehetett külföldre utazni. Hatalmas dolog volt, amikor piros útlevéllel kimehettünk egy hétvégére Csehszlovákiába. Aki járt külföldön, az már menő gyerek volt. Ha nyugati országban, azt általában el sem hitte senki.
Aztán ledőlt a Vasfüggöny, és mi már utazhattunk. Huszonévesen bejártam Európát, de sosem szűnt meg az az érzés, hogy most egy kicsit kiszabadultam, most valami nem mindennapi történik velem. Még mindig fura volt, hogy elmehetek egy idegen országba, megnézhetem, visszajöhetek, és senki sem fogad gyanakodva, hogy "ennek mibű' telik", "ennek ki engedélyezte".
Mai tizen-huszonévesek, ti hogy élitek meg, ha külföldre utaztok? Van valami más, sokkal izgalmasabb benne, mintha mondjuk csak belföldre mennétek? Van benne valami különlegesség? Mit jelent számotokra?
Manapság már nem igazán van ilyen érzésem. Imádok utazni, de ennek nem sok köze van ehhez. A külföldi utazás már szinte mindenki számára elérhetőek. Emlékszek amikor alapiskolás koromban az egyik osztálytársunk Angliában töltött egy hetet. Fúúú de nagy szám volt, mindenki csak ámult és bámult, hogy mekkora mázlista vagy, hogy Angliába mehettél és az ezer kérdés, hogy hogyan mentek ki, milyen volt kimenni. Nem maga az utazás volt az érdekes, hanem az, hogy külföldön járt.
Manapság már nem érzek így. Annyira természetes dolog, hogy évente 1-2 alkalommal külföldre megy az ember, hogy elveszítette az ilyen fajta varázsát. 23 éves vagyok.
Hát igen, mikor látod a fészbúkon, hogy 20 éves csajszikák beutazzák a fél világot, sokszor távoli egzotikus helyeken, akkor azért felteszi az ember a kérdést magában: "mibű?"
Mondjuk erre van egy tippem, de mindenki döntse el maga :)
Fene tudja, nekem a nagyszüleim és a szüleim is utaztak külföldre legalább évente egyszer, szerintem többet, mint amennyit én jártam külföldön :D
Amúgy attól függ... Átugrani Szlovákiába itt a szlovák határ mellett nem nagy durranás, de még a többi környező ország se nagyon ad extrát, leginkább annyi, hogy más nyelvet beszélnek mint mi, amúgy ugyanaz.
Ami különleges tud lenni nekem, azok a távolabbi helyek, amik már teljesen más kultúra, pl Észak-Afrika, vagy Ázsia. Ott lehet látni olyasmiket, amiket idehaza nem, idegen szokásokat lehet megismerni, stb. :)
Nekem valahogy mindig különlegesebb külföldre menni, mint belföldön nyaralni. Viszont olyan "én vagyok az élet császára" érzésem csak akkor lenne tőle, ha eljutnék valami egzotikus helyre (pl. nagy álmom Kambodzsa).
Mivel már gyermekkoromban is sokat nyaraltunk környező országokban (Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Szlovákia), így az annyira nem tűbik "extrának". De tényleg nagyon érdekes belegondolni, hogy ezt régen nem lehetett megtenni. Most meg már az összes barátom világot lát, rengeteg ismerősöm tanult minimum egy félévet külföldön. Ez tök jó dolog:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!