Van itt valaki, aki volt au pair Angliában, esetleg jelenleg is kint van és szívesen mesélne, adna tanácsokat? Lenne néhány kérdésem.

Szia. Én bár nem dolgozom au-pairként (de vigyáztam 2 gyerekre egy ideig így van némi tapasztalatom)

Amiért írok, hogy ismerek egy magyar és egy lengyel lányt is akik au-pairként dolgoztak. Az ő elmondásuk alapján minden au-pair munka más. Van aki kifogja és szerencséje lesz, évezi a munkát (mint a lengyel lány Magda) van aki 1 hónap után sírva fekszik le mindennap mert érzi kihasználják, de nem tud lépni egyéb okok miatt (ez a magyar lány Éva története.)

Éva 3 gyerekre vigyázott. Angol családhoz ment. Abban egyeztek meg, hogy kap egy külön szobát, ételt. hetente kap egy összeget, és + fizetik a nyelvtanfolyamdíját. Annyi dolga lesz, hogy a 3 gyereket elviszi oviba, suliba, majd otthon rendet rak a gyerekek szobájában. Mire végez, már mehet is az oviba a kislányért, és amíg a fiúkért nem megy a suliba a kislánnyal kell foglalkoznia. Belevágott mert szépen hangzott. De a valóságban nem így lett. Kiderült, hogy az anyuka éppen szülés előtt áll. Igaz a gyerekeket ő cipelte ide-oda, de otthon elvárták, hogy az egész lakásban takarítson. Az anyuka nem csinált semmit, mondván terhes. Kapott szobát a mosószoba mellett. Mivel mindig estére indították be a mosógépet, így sosem tudta kipihenni magát. tanfolyamra végül nem járt, mert mindig annyi munkát adtak neki, hogy ideje sem volt, hogy elmenjen. Vasalt, takarított, ablakot pucolt, de a heti bérét nem emelték. Ételt kapott, de csak annyit amennyit kitettek neki a tányérra. Neki kellett mindig bevásárolni is, végül is így találkoztunk. Bevásárolt, és a parkban mindig leült fél órákra. Megismerkedtünk, és amikor már volt némi bizalom kettőnk között, sokat panaszkodott. Lépni nem tudott, mert au-pair-ként nem sok pénzt kapott, munkát nem tudott szerezni. Amikor megszületett a baba, kijelentették, hogy ezentúl a picire is vigyáznia kell. Na ekkor döntött úgy, hogyha kell inkább hazamegy, de nem csinálja tovább. Amikor jelezte a családnak, hogy elmegy, még ők voltak megsértődve, és kidobták. Mi befogadtuk pár napra, és szerencséjére Skóciában kapott hotelben munkát. Át ment oda. Jelenleg is ott dolgozik. Ahogy írja (kapcsolatban maradtunk) rengeteget kell dolgoznia, de elvan.

Magda a lengyel au-pair a mellettünk lévő angol család au pairja. Ott két gyerek van. A szülők rendesek csak sokat dolgoznak. Így Magda foglalkozik a gyerekekkel. Viszont őt nem használják ki. Csak a gyerekekkel kell foglalkoznia, rendet rakjon a saját szobájában, és ne engedje hogy a 2 huncut gyerek (akik amúgy tök aranyosak) kijátsszák őt. Figyeljen, hogy rendet rakjanak a szobájukban, tanuljanak, egyenek rendesen. Minden évben mentek nyaralni tengerpartokra, szép helyekre. Magdát mindig vitték. Nagyon jól bántak vele. Neki fizették a tanfolyam árát is, sőt ha a család otthon volt, még ők is segítettek az angolban. Magda nemrég elbúcsúzott tőlük, mert hazament Lengyelországba. nagyon sírt, mert szerette őket. Nem is olyan régen beszéltem a szomszédasszonnyal, és mondta, hogy nagyon hiányzik nekik Magda, mert azóta sem találtak olyan lányt akiben így megbízhattak volna.

Szóval ahány au pair annyi történet. Van akinek jó van akinek nem.

Az én esetem más volt. Én nem laktam a családdal, csak reggel mentem, este jöttem. Az anyuka magyar volt. Pár hónapig vigyáztam a gyerekekre. A gyerekek tündériek voltak, de az anyuka nem.

Ha elfogadsz egy tanácsot: SOHA ne menj magyar családhoz au pair nek. Ők aztán tényleg azt hiszik, hogy minden nap meg kellene köszöni, hogy felfogadott téged..