Az utazás csak bennem kelt depresszív érzéseket, ürességet es emlékeztet az elmúlásra? Hogy lehetne ezt kiküszöbölni? Normális dolog ez?
Lehet nem is itt kellene kérdeznem, hanem inkább a mentális egészségben.
Mondok példákat:
Van 2 épület Európán belül, 2 különböző városban amik kb 2 órára vannak egymástól vonattal
Kb 2 éve tervezem már hogy elmegyek és egy út alatt meglesz a kettő ha már a sors úgy hozta hogy ilyen közel vannak egymáshoz.
Azóta halogatom mert egyből arra gondolok hogy csak egyszer fogom látni őket, aztán soha többet és erről rögtön az elmúlás jut az eszembe. Mármint a saját elmúlásom meg az élet elmúlása.
Nem tudom eldönteni hogy jobb lenne minél előbb látni őket vagy majd csak 10 év múlva. Hogy addig is legyen mire vágyni és ne gondoljak arra hogy ez már elmúlt.
Egyébként is ha bárhonnan jövök haza, akár a reptéren, vagy a vonaton ülök, vagy Kőbányán a metrón mindig elkapnak elég súlyos depresszív tünetek…
Sosem bírtam ha elmúlik valami vagy ha vége lesz valami jónak.
2x nem szeretek menni sehova mert feleslegesnek érzem, plusz pénzem sincs sok. Spórolnom kell ha el akarok menni valahova.
Vagy ott van pl a “kötelező” uticel mint Párizs.
Ott egyszer voltam már 4 napig, akárhányszor rá gondolok vagy hallok róla, csak az van a fejemben hogy oda nem megyek már, így megint jön az üresség, elmúlás érzése…
Ilyen híres helyeken amúgy is mindig nagy nyomás volt rajtam hogy mindent lássak, mindent lefotózzak és hogy kihoztam e belőle a maximumot…
Távoli nagyon drága uticélokrol már nem is beszélve. Oda aztán végképp csak egyszer juthatnék el(ha egyáltalán valaha eljutok) mint pl Bali, USA stb… egyből jön ez a lehangoló üres érzés.
Ezt kb csak úgy lehetne kiküszöbölni, hogyha gazdag lennék és ki költözhetnék mindenhova pár hónapra de nyilván ilyen nem lesz.
Igazából pár évig munka miatt is kellett utaznom, hosszabb időkre, lehet az is nyomot hagyott bennem.
Azt találtam ki hogy soha többé nem megyek sehova, maximum itthon kirándulok majd a Bükkben, Mátrában, mert onnan nem faj hazajönni és oda bármikor mehetek. És pénz sem kell hozzá.
Jó ötlet lenne ez?
válasza: válasza:Szerintem keress fel egy pszichológust, mert ez már az a szint, amikor már segítségre szorulsz.
A mai nap is el fog múlni. A holnap az már teljesen új nap. Minden egyes napból hozd ki a maximumot. A halogatásnak semmi értelme, mert honnan tudod, hogy egyáltalán megéred-e a következő hónapot? A sok halogatásodnak az lesz az ára, hogy egyszer felébredsz, elmúltak a fiatal éveid, 50-es korosztályba léptél és már kedve se lesz utazni, meg lehet, hogy már beteg is leszel.
Szerintem még idén nyáron menj el arra a két európai városba, amit már 2 éve halogatsz.
válasza: válasza:A görög bölcselet szerint (és szerintem is) minden folyóba csak egyszer léphetsz. Nincs tovább.
Ha a föld minden megnézésre érdemes helyét látni szeretnéd egyszer, akkor már most kezdj biokémiát, orvostudományt és ki tudja mit tanulni, hogy megoldd, ne 60-70 mozgékony éved legyen, mert ez túl kevés.
Az emberek döntő többsége néhány helyre megy többször, a többire egyszer.
Valóban mielőbb keress egy pszichológust, mert a szorongásos depresszióban nem az a legrosszabb, amiket felsorolsz. Többet nem mondok, nehogy még több rettegni valód legyen, viszont én az orvoshoz menési motivációdat szeretném felkelteni.
Az utazás jó annak, aki szereti, a többi meg nem utazik, mindkettő normális. Viszont az életet jól élni állandó rettegésben nem lehet.
Szerintem még idén nyáron menj el arra a két európai városba, amit már 2 éve halogatsz.
Pont ez a baj, hogy akarom de egyből jön a rossz érzés hogy akkor ennek vége lesz és nem megyek többet. Ha meg mennék, azt meg feleslegesnek érezném.
És nem tudok zöld ágra vergődni ezzel kapcsolatban hogy mi a helyes érzés.
Nem tudom hogy ezt mások hogyan csinálják.
Ahogy írtam Párizsról azóta persze van pár jó emlékem, de csak az üresség jut eszembe hogy oda nem megyek már és ez az elmúlásra emlékeztet… nem tudok ezzel mit kezdeni azért akartam ide kiírni magamból.
Az emberek döntő többsége néhány helyre megy többször, a többire egyszer.
Na ez is egy olyan dolog amivel nem tudok mit kezdeni. A szorongasomat és a kenyszeressegemet csak az enyhíti ha vagy mindent csinálok vagy semmit. Ergo vagy világutazó vagyok vagy nem megyek sehova.
Az hogy életemben 1x eljutok Horvátországba meg Görögországba, ahelyett nekem inkább akkor nem kellene semmi.
Vagy mindent vagy semmit.
Nem tudom ezen mi tudna segíteni.
válasza:De van azért
Mert ezzel kapcsolatban vannak ilyen gondolataim… azért is itt tettem fel a kérdést
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!