Milyen munkák vannak, ami utazással kapcsolatos, hogy minél többet láthasson az ember a világból? Például idegenvezető, buszsofőr

Azért az egyáltalán nem olyan biztos, hogy ha utazó munkád van, akkor sokat látsz a világból. Még kevésbé, hogy a világnak azokat a részeit látod, amikre kíváncsi vagy.

A buszsofőr általában autópályán vezet, fix útvonalon halad, akár éveken keresztül is csak ugyanazt az egy-két útvonalat járja.

Teherautó/kamion sofőrként is kijelölt megállók között kell közlekedned, hogy leszállítsd az árút. Sok esetben még távfelügyeletben figyelik is, hogy merre mész, tartod-e a legrövidebb/gyorsabb útvonalat, stb.

A pilóta, stewardess sokszor fél órás átállással már jön is vissza a kiinduló állomásra, vagy repül tovább egy harmadik helyre. Lehet, hogy ott alszik valahol, de a pihenő idő után már mehet is újra dolgozni egy másik járatra. Városnézésre nem/alig van ideje, még ha több százszor járt is egy városban, simán lehet, hogy szinte semmit nem lát belőle.

Tolmácsként már előfordulhat, hogy látsz is valamit a célállomásból, de ott is attól függ minden, hogy aki felkér fordítani, az épp mire kíváncsi, hova akar elmenni. Általában tolmácsot nem a turisták szoktak fogadni maguk mellé, hanem az üzletemberek. Ők meg az üzlet miatt szoktak utazni, így általában nem a helyi látványosságok érdeklik őket, hanem a reptérről egyenesen találkozókra, irodákba mennek, üzletről beszélgetnek, ha végeztek, mennek vissza a reptérre és repülnek haza. A tolmácsra meg ott van szükségük, ahol ők vannak, így amíg az üzletember dolgozik, addig a tolmács is vele dolgozik, nem várost néz.

Idegenvezetőként tényleg a bemutatott helyeket látod - csakhogy általában ahhoz, hogy egy helyet megfelelően be tudj mutatni, már előtte kell hogy ott járj, megismerd a terepet, helyismeretet szerezz. Különben hogyan tudnád bemutatni másnak, akinél te sem ismered jobban a helyet. Így nem a munkád során fogsz először oda menni, hanem már azelőtt, hogy fel tudj készülni a munkádra. Utána meg már ismétlés, hogy újra és újra visszajársz másokkal is.

Sok helyen (Budapest is ilyen) nem is dolgozhat külföldi idegenvezető, csak olyan akinek van helyi engedélye és megfelelő képesítése.

Utazó influenszerként valóban járhatsz érdekes helyeken, de ez sem fenékig tejfel. Az ilyen út általában egy non-stop rohanás. Menet közben fotóznod/forgatnod, tartalmat gyártanod kell, mire végzel a felvétellel, már mehetsz is tovább a következő helyre. Aztán pihenés helyett szerkeszteni és feltölteni a képeket, videókat, felkészülni a következő napra. Szórakozni, kikapcsolódni, élvezni az utazást nem annyira tudod, mert nem kikapcsolódni vagy ott, hanem dolgozni.

Ha igazán jól megy az üzlet, akár szellősebbre is szervezheted a dolgot, hogy lazább legyen a program, több élvezet jusson - csak ilyenkor ugyanúgy a saját szabadidődből megy az extra szabadidő, amit ott töltesz, mintha bármi más lenne a munkád és szabadságot vennél ki, hogy nyaralni tudj.

"A pilóta, stewardess sokszor fél órás átállással már jön is vissza a kiinduló állomásra..."

Ez bizony így van, de csak a fapadosoknál, meg a hagyományosok ráhordó járatain dolgozóknál. Ha távolsági járaton dolgozol, akkor nem is jöhetsz vissza azonnal, kötelezően előírt pihenőidőd van, 1-2 napot biztosan a célállomáson töltesz. Én tényleg nagyon sokat repülök (nem turistaként) és többször előfordult már velem, hogy mondjuk pénteken érkeztem az USA-ba és vasárnap, vagy hétfőn a visszaúton ugyanazzal a személyzettel találkoztam.

Azt nem tudom, hogy mennyire variábilis az uticélbeosztásuk, mert azért túlságosan nem lehet izgalmas ötvenedjére is Detroitban tölteni a hétvégét.

Azért egy 7-9 órás végigdolgozott repülőút után a jetlaget kipihenve már nem mész annyira sokra a 2 szabadnapoddal sem. Túl komoly városnézésre nem marad időd úgy, hogy a következő nap megint 7-9 órás repülőúton dolgozhatsz majd és aztán megint pihenheted ki a jetlaget.

Ráadásul stewardessként olyan trükkökkel se nagyon tudsz élni, mint utasként, hogy mennyit hogyan alszol az út alatt, hogy kevésbé üssön ki a jetlag, mert neked végig ébren kell lenni és rámolászni, rohangálni az utasok igényei szerint. Az út alatt nem pihensz sokat (messze nem annyit, mint az utasok), így a célállomáson töltött pihenőidőd marad csak a pihenésre.

Ebben igazad van, szerintem is kevés az az idő amit odaérve szórakozásra, városnézésre fordíthat a személyzet, csak azért írtam, mert a legtöbben a fapados meg európai helyi járatokból indulnak ki, ami viszont messze nem fedi le a repülés fogalmát és a szélestörzsű repülés azért némileg más mint a reggel 6-tól késő estig fapadosozás.

Általában is van egy tévképzet a légiutaskísérő szakmával kapcsolatban, talán azért, mert az emberek nagy részének még mindig valami romantikusan elegáns életvitel jut eszébe a repülés aranykorából, pedig egy flight attendant munkája nem is lehetne távolabb attól a képtől.

Szerintem nagyon fizikai, idegölő és egy idő után unalmassá váló munkát végeznek. Mindig arra gondolok, hogy ha egyszer a lányom előállt volna azzal, hogy stewie szeretne lenni, hát előjött volna belőlem a diktátor, hogy itt és most megállunk, ezt nem engedem. Szerencsére nem merült fel ez a kérdés, úgyhogy ezt megúsztam.

A jet laget nem tudom hogy tudják kezelni, mert én például teljesen jól, gyakorlatilag azonnal átállok, de én mindig alszom a gépen

Szerintem fiatalon, tapasztalatnak a stewardess és a hajós munka sem rosszabb másnál, de azért nem árt, ha az ember legalább nagyjából tisztában van a valósággal és nem illúziókat kergetve ugrik bele.

A jet laget utasként nem nehéz úgy átvészelni, hogy végigalszod az utat. Nekik meg erre van a szabadnap - és pont ezért nem futja nekik annyira városnézésre. Na meg még ha van is 1-2 napjuk egy városban, akkor is jóval tovább tart megismerni azt a várost - viszont utána meg jóval tovább járnak oda valószínűleg, mint ameddig még érdekes az adott város.

És az is nagy kérdés, hogy a stewie munkát megéri-e bevállalni csak a korlátozott utazási/városnézési lehetőségek miatt.

Igen, ezért félrevezető, amikor ilyen kérdésre, mint ez a konkrét itt, a légiutaskísérő szakmát ajánlják, mint az utazás élvezetével kapcsolatos szakmát. Legtöbbször persze olyanok, akik nem gondolják végig és csak a felszínt kapargatják.

Azért van élményem a jetlagről. Az elején el sem tudtam képzelni, hogy lehet ilyen körülmények közt aludni, és úgy szálltam le a gépről mint a mosott ****. Aztán egyszerűen hozzászoktam, megtanultam. Már fejenállva is elalszom.