Külföldön hosszabb tartózkodás alatt más is érezte magát egyedül, a következő okok miatt?

Én amerikában voltam, egy olyan területen ahol nem volt sok külföldi, a nyelvet pedig beszélem.

Valóban, én sem jutottam be mások házába, nem hívtak bulizni, de felém aránylag nyitottak voltak (mármint a fiatalabbak, az idősebbek szerint éppen vettem el tőlük a munkát (jótékonykodtam)) és jöttek oda hozzám barátkozni. De értem miről beszélsz és külföldiként valóban sokkal nehezebb. Én ezt azzal oldottam meg, hogy gyakrabban jártam olyan helyekre, ahova más emberek is mentek, pl kocsma, játékterem, mozik stb.

Pont az ellenkezőjét tapasztaltam, bár nekem kicsit mások voltak a körülményeim.

Mint az Erasmus+ utam, mint amikor négy éve kiköltöztem nagyon könnyen tettem szert barátokra (bár nekem ezzel Magyarországon se volt problémám), bár igaz, az angol mellett a helyiek nyelvét is jól beszélem (olasz). Ha ismered a nyelvet, ismered és tiszteled a helyi kultúrát és szokásokat, okkal mész ki (vagyis nem élősködni tervezel, hanem tanulsz és/vagy dolgozol), valamint nyitott és kedvezményező vagy, akkor hosszabb távon nem kéne, hogy problémáid legyenek.

Emlékszem, hogy még az Erasmus+ utam második hetében, véletlenül nekem jött egy helyi lány, ezzel a felsőmre öntve a teáját. Hiába mondtam, hogy semmi probléma, annyira bántotta a dolog, hogy behívott magához (a lakása előtt történt az eset), hogy ad egy trikót, amíg kimossa a felsőmet. Ezalatt elkezdtünk beszélgetni és azóta is barátok vagyunk. Amire utalni szerettem volna, hogy bárhol belefuthatsz potenciális barátokba, de amit az #1-es is írt, vagyis hogy járj el helyekre szocializálódni, szintén (nagyon) fontos.

26/N

A külföldre költözés egy magányos élmény, ezt már előre is tudtam és erre fel is voltam készülve.

Nem kerestem soha magyarok társaságát, nem látom értelmét. Persze, ha organikus módon megismerkedünk akkor nem fogom elkerülni, de külön magyar társaságot keresni? Hülyeségnek tartom, ha csak az otthoni dolgokra figyelek, magyarul beszélek, csak a magyar szokásokat tartom akkor végképp nem illeszkednék be sehová. Sok kelet-európai és dél-amerikai ismerősnél látom ezt, de nem nekem való.

A nyelvismeretnél kevés fontosabb dolog van. Én már ugyan beszéltem az ország nyelvét amikor kiköltöztem, de az akcentusokkal, szlenggel nem nagyon tudtam mit kezdeni. Kellett némi idő, mire felvettem a tempót. A spanyol viszont az egyik legkönnyebben megtanulható nyelv, ha intenzíven gyakorlod és tanulod akkor 3 hónap alatt meg tudsz teremteni egy társalgási szintet.

Ne képzeld azt, hogy bármilyen belsős körbe bekerülsz 1-2 év alatt, ez nem így működik. Rengeteg emberrel nem fogsz túljutni az első 2-3 beszélghetésen, 100-ból 1, ha megmarad.