Legrosszabb utazásos/kirándulós történetek?

Megerkeztunk a szállásra és iszonyat mennyiségű szúnyog volt. Nemcsak kint, bent a házban is.

Plusz nyakig ért a gaz, a társaságban 4 embernek elég súlyos allergiás rohama lett. (egy komplett családnak).

Másnap hívtuk a tulajt. Szó nélkül visszaadta a többi nap pénzét és hazajottunk. (fejenként minimum 30 szúnyogcsipessel)

Nekem anyám tette tönkre. A végén már kedvem sem volt menni, de adni akartam egy esélyt, hátha jól fogom érezni magam és legalább addig se látom őt. Már eleve túlgondolós vagyok, na most rendesen stresszeltem is repülés előtt mindenen. Mert eleve hajnalba kellett indulni, akivel mentem, vele azért könnyebb volt mert legalább hallgatott rám, de így is eldöntöttem, na így, soha többet.

Inkább elmegyek egymagam nyaralni, még csak be se jelentem senkinek. Az én nyaralásomat ne tegye tönkre senki.

2018-ban, Szarvason jártam így anyukámmal. Egy kellemesnek tűnő, sárga színű panziót foglaltunk. Sajnos a jobb helyek már elkeltek, de a képek alapján ez is jónak tűnt.

Erre kiderült, hogy egy sörözőn át lehetett bejutni, és várni kellett, mivel később nyitott ki. A szállás a megszólalásig nem úgy nézett ki, mint a Booking.com-on. Koszos, penészes folyosó, a kellemes kiülős helyiség aszékekkel már megszűnt, és nem is tartózkodott más vendég. Képtelenek voltunk hamarabb hazamenni. Reggelit sem adtak végül, és másik panzióba kellett átmennünk.

Az ember ezek miatt is rá van kényszerülve a drágább szállásokra. Kompenzáltuk azóta más helyeken, pl Balatonfüreden egy szuper vendégházzal, amely 4 főnek is elég tágas, nemhogy kettőnek.

Belföldön: a szálloda amúgy is mint vártuk, viszont reggelizés közben Máté Péter és Presser Gábor albumok szóltak. Nagy hangerőn. Nem ízlésem ellen való, csak épp a nyaralás feeling nem jött meg tőle. Először azt hitük vicc, de aztán másnap és harmadnap is. Végül szóltam a recepción, ott kb. hülyének néztek.

Aztán Sopronban, huhhh... gyermekjogász vagyok, életem adom a gyerekekért, ölök értük, de nyaraláson nem szeretem őket a közelemben. Az ominózus szállodában 4 istencsapása család került össze, persze mellettem. Ordító, visító, neveletlen-rendetlen gyerekek, étteremben rohangálás, medencében bombaugrálás. Amúgy egy darabig tök toleráns vagyok, meg nyilván a családoknak is kell valahol pihenni. DE este 11-kor az ordítás, hogy elvették a telefont, akkor az egyik pincért a tányérokkal kb. felrúgták. Az egyik kislány vonyítása még mindig itt cseng a fülemben: "tejecskééééééééééét" "leveskééééééét" *hideg végigfutott a hátamon* Aztán a negyedik család, egy nagy família elkezdte behordani a vacsorához az ORIGO gyömbér meg a Dennis kiwi üdítőket :D :D :D Szóltak nekik, mert a két kissrác nemes egyszerűséggel elkezdte csapkodni a pincért. Ha rajtam múlik kihajítom az összese a medencébe, de a személyzet profibb volt.

Aztán volt egy fellángolós szerelmem, elvittem magammal Tenerifére. Azt tudtam, hogy ebből nem lesz olyan nagyon komoly dolog, de elvoltam. Viszont míg én távol voltam egy programon, a kedves párom megcsináltatta a haját és magát is. Aztán a vacsoránál robbant a bomba, mert a wellnessvezető meglátta, hogy velem van. Kiderült, hogy neki azt mondta egyedül jött. Én olyan jól szórakoztam, hogy haragudni se volt kedvem. A következő három napot csak haverokként töltöttük, de kárpótolt, hogy végig kínban van. Azóta se beszéltünk.