Sürgősen Törökországba kell utaznom, mire van szükségem hozzá?

5,6,8 vagyok és a másik, belinkelt kérdésednél az első:

12-esnek nagyon igaza van - nem kötekedni jöttünk, hanem felhívni a figyelmedet arra, hogy eléggé esztelen dolog az, amire készülsz és valószínűleg fogalmad sincs arról, mibe fogsz csöppenni. Folyamatosan az a vicc jut eszembe rólad, hogy:

Az eladó el akarja adni a lovát a piacon. Jön egy vevő, nézegeti, mustrálja, szép a ló, de valami nem stimmel vele... Azt mondja a vevő: te hadd vezessem egy kicsit ezt a lovat körbe, hogy megnézzem a járását. Elkezdi vezetni, a ló nekimegy a falnak (vak). mire a vevő:

Te, ez a ló nem lát, vak!

Nem vak az kérem, csak bátor!!

(szóval szerintem meglehetősen vak módon cselekedsz)

Hogy mire alapozom ezt? pl. erre:

"Aki rám fanyalodna, az úgy ki lehet éhezve, hogy egy birkát is megkívánna :D ...

Bámulni meg nem illik..."

(Mondjuk robbantani sem illik, főleg nem ártatlan embereket, gyerekeket, turistákat stb...)

Nos, először is el kéne jutnod odáig, hogy megértsd, hogy nem európai, hanem más kultúra, más a felfogásuk a nőkről, az életről.

És ha rám nem is, de legalább azokra hallgathatnál, akik kint élnek-éltek és ők is azt mondják, hogy nem kéne menni.

Ha itt, Magyarországon, magyar nyelven a Gyakorin kell megkérdezned, hogy hogyan kell kimenni Törökországba, akkor kint nagyon-nagyon elveszett leszel - hacsak ki nem jön a barátod a rep.térre. DE!

Ha nem sikerül a barátoddal találkozni, milyen nyelven fogsz kommunikálni? Van-e elegendő pénzed a relatív biztonságos kint létre? (étel, italra, közlekedésre, vészhelyzet esetén szállásra)

Megveszed-e a repülőjegyet a visszaútra vagy majd ott akarsz venni - de lehet, addigra nem lesz rá elég pénzed?

S végezetül, hogy lásd, nem ellened vagyok:

szerintem, ha segíteni akarsz a barátodnak, akkor abból a pénzből, amit a kimenetelre költenél, inkább vegyél neki egy rep.jegyet és szakítsd ki abból a környezetből, ahol a veszteség érte, s lásd vendégül. Hidd el, könnyebben fel fogja dolgozni a veszteséget, mint az adott környezetben.

Ha csak 2 mp-ig elgondolkodsz azon, amit írtunk és egy hangyányit elővigyázatosabb leszel, már megérte, hogy írtunk és már megérte, hogy engem meg jó alaposan lehúztak :-(

És nem, nem, vészmadárként károgok és otthon ülök a szobámban- hanem most szombaton fogok én is repülni, csak épp más irányba - relatívan biztonságosabb országba.

Kérdező, senki nem támadott le téged, mert megértem, hogy borzasztó fontos neked az a férfi. Én vagyok, aki kit élt, és bizony török párom is van jelenleg is. Viszont! Mint itt sokan, nem érzik valósnak a veszélyt. Először én sem éreztem, pedig a Sultanahmetbeli robbantáskor is a városban voltam, meg előtte volt egy robbantása Bayrampasa metrómegállónál, és akkor is ott tartózkodtam. És még akkor se éreztem relatíve veszélyben magam, csak azután amikor a március 19-ei robbantásokkor szintén Isztambulban voltam, és nagyjából 10 perccel a robbantás előtt sétáltunk ki a párommal a Istiklal Caddesiről. 10 perc. Ha megtörténik, akkor meg kellett történnie, de azóta akkor is máshogy látom a dolgokat. És ezt sajnos sokan csak akkor értik meg, ha hasonló vagy ne adj isten' rosszabb helyzetbe kerülnének mint mi. Innen Budapestről még nem érzed a veszélyt, ott se éreznéd, csak akkor amikor épp jó időben sétálsz el a tetthelyről vagy amikor az egykori otthonodtól 100 méterre lévő Mecidiyeköyben robbantanak... És hozzád még jön az a faktor is, hogy életedben nem jártál ott, és értem az előző hozzászólásodba írtakat, de tényleg nem vagy tapasztalt utazó, és nem is igazán érted a kinti körülményeket, mivel az előző kérdésednél is elintézted annyival, hogy "bámulni nem illik". Ez nem így működik, és még megannyi más számunkra természetes dolog nem úgy működik, ahogyan mi innen hinnénk. Néha én is röhögök magamon, hogy milyen idiótán naivan láttam a dolgokat az első pár hetemben Törökországban. El voltam tévedve mint a szürke szamár. És ez nőként semmilyen értelemben nem jelent ott jót. Ezt nem bunkóságból írom vagy hogy kioktassalak, vagy hogy barátságról meg politikáról irkáljak. Vagy népszokásokról, pláne mint látod elég sokat voltam én is ott kint mostanság, de én sem ajánlom neked, olyan prózai okok miatt, hogy Törökországban pl. cirka senki nem beszél angolul. A reptéren se, a taxis se, a hotelekben a jobbakban a belvárosban elvétve van valaki, aki megszólal. Arról nem is beszélve, ha nőként egyedül taxit fogsz, eleve lehet el sem visz (mert orosz "Natasha" - ez ott fogalom, és nagyjából minden külföldi nő beleesik, nekik tök mindegy, ha magyar vagy szerb vagy - prostituáltakat, ő nem szállít, vagy el sem fogod tudni neki magyarázni hova akarsz menni, mert pl. kint teljesen máshogy írják le a címeket mint nálunk. Ja, és mindez törökül történik.).

Szóval, szerintem inkább segíts a leendő párodnak, barátodnak úgy hogy vendégül látod, megtavaszoltatod itt Budapesten, Miskolcon vagy akárhol, ahol laksz, és addig sem kell az otthoni depressziós légkörben ülnie. Mert őszintén szólva, ha Győrben lakna se segítene sokat, ha elmész Győrbe majd pedig együtt sírtok. Ha hazamész ő ugyanúgy sírni fog, és depresszív lesz, mert semmi változást hozó élmény, tényező nem érte.

És még egyszer, senki nem kioktat téged, de mivel még nem jártál Törökországban, így fogadd el légyszíves tőlem nőként, hogy ez nagyon meredek és veszélyes amire készülsz.

Kedden ment haza... ja, én meg most jöttem le a falvédőről...

az ugyanis ápr 5.-e volt

Másik kérdésnél, ápr 3-án:

" De miert nem a baratod jon hozzad eloszor? Miert te mesz no letedre?

A válaszíró 75%-ban hasznos válaszokat ad.

# 23/26 Időpont 04-03 20:39 Privát üzenet

Hasznos számodra ez a válasz?

A kérdező kommentje:

Mert már rég el akarok oda menni, és mert különben sohasem tudom meg mi lett volna, ha.

# 24/26 Időpont 04-03 21:34 Privát üzenet "

3-án még nem volt ott, de 5-én már el is ment. A hülyék meg a túloldalon laknak.

Na eddig aggódtam érted, innentől én kiszálltam, már csak a másik kérdésednél adott válasz miatt is, amit a robbantásos merényletre adtál:

"A kérdező kommentje:

Akik ott voltak sajnálom, a te nyomorod meg senkit nem érdekel itt."

Aggódjon érted a lópokróc.