Dél-Koreában akarok költözni, hogyan?

8. Tehat max 12 eves vagy.

Így elnezhető a naivitasod... 😂😂😂

Mikor Koreában utazgattam sok tapasztalatom volt:

1) olyan drága, hacsak nem rabolsz bankot akkor egy magyar átlagfizuból egy szülő se fogja neked finanszírozni.

2) a legkevésbé sem befogadók. Konkrétan leb@szn@k, ha nem ismersz egy huszadrangú etikett szabályt. De tényleg. Nem áll jól a kislábujjad az étteremben? Már jön is a pincér és kapod az ívet!

3) a cuki koreai férfiak 90%-a minden délután vedel és prostizik.

Ezek szerint vége a tanításnak és elkezdődött a szünidő.

Jönnek a hülye-gyerek kérdések.

Amit a különböző dalokban és sorozatokban látsz az egy idealizált, a valóságtól elrugaszkodott mese. Ezekből kiindulni elég nagy butaság, bár nem szeretném elhinni, hogy ennyire naiv vagy.

Három hónapot éltem Dél-Koreában egy helyi barátnőmnek hála, és közel sem olyan rózsás a helyzet, mint amilyennek te hinni szeretnéd. Csodálatos hely és nem meglepő, ha valaki ott szeretne élni, de bőven megvannak a maga nehézségei, amire te esélyesen nem állsz készen, ha a K-drámák világából indulsz ki.

Az, hogy tudsz koreaiul alapvető. Sokan nem tudnak angolul, aki meg igen, az többnyire nem szereti használni, legalábbis a saját országában nem. A remek nyelvismeret a nulladik lépést, és ezt követi a kultúra alapos ismerete. Tudd az etikettet, tudd a helyi szokásokat és ünnepeket és minden egyebet. Nyilván nem kell történelem tanárnak lenni, de elvárják, hogy ismerd a helyet, ahova jöttél. (Ezzel egyébként maximálisan egyetértek.)

Dél-Korea kifejezetten drága, különösen, ha a magyar bérekhez és árakhoz hasonlítod. Már ahhoz is nagy összeg kell, hogy egyáltalán ki tudj költözni, és ekkor szóba se jött, hogy helyi munkahelyet találj (ahol a perfekt koreai az alapvető elvárás). Nyilván ugyanez igaz a tanulmányokra.

Elég sok országban jártam és éltem rövidebb-hosszabb ideig, de egyértelműen Dél-Koreában a legzárkózottabbak az emberek. Vannak helyek, ahova be se engedik a külföldieket, mert a többségnek inkább rossz tapasztalataik vannak velük, így van bennük egy amolyan tartózkodás. A nyelv és a kultúra alapos ismerete már csak azért is fontos, hogy könnyebben nyissanak feléd, hiszen látják, hogy teszel érte (hozzáteszem, ugyanezt tapasztaltam minden népnél). Ha csak azt látják rajtad, hogy az országukat és a hagyományaikat (a többség igencsak hagyománytisztelő) a K-poppal és Szöullal (felteszem annak is a "turistásabb" változatát ismered) azonosítod, akkor érthető módon csak megvetni fognak. Főleg az elején nagyon teperni kell, hogy bebizonyítsd, hogy ismered és értékeled őket.

Aztán vannak a mindennapi eltérések, minthogy nem illik borravalót adni, nem kezet fognak, hanem meghajolnak, a szélsőséges időjárás, nem húzzák le a WC papírt, hanem kidobják és napestig lehetne sorolni. Ezekbe akkor tudsz igazán belerázódni, ha már ott vagy.

Az olyan "apróságokat", mint a vízum, a letelepedési engedély és hasonlók már csak félve említem meg, hiszen ezek sem mennek a legegyszerűbben.

Dél-Korea egy fantasztikus hely, nagyon hálás vagyok annak az időnek, amit ott tölthettem, ugyanakkor nem való mindenkinek és sokat kivesz az embertől. Ha neked az "idolok" jelentik Dél-Koreát, akkor most felejtsd el az egészet, mert csak csalódni fogsz.

24/N