Mi volt 2012-ben a legszebb, kedvenc, legemlékezetesebb pillanatod?

Februárban megbeszéltem egy sráccal, hogy találkozunk. Borzasztó nagy volt a hó. Alapból túl korán indultam, de ő meg még késett is, szóval összesen másfél órát vártam rá. Majdnem megfagytam.

A nap egy részét utána egy teaházban töltöttük, és annak ellenére, hogy korábban már a csontjaimig hatolt a hideg, és ennek következtében végig remegtem, ez volt a legkellemesebb napom az egész évben.

Soha nem éreztem olyat korábban. Nem tudom, mi volt az oka, de minden izgatottságom ellenére is olyan nyugalmat éreztem, mintha az űrben keringtem volna súlytalanul. Pedig tudtommal nem volt semmi a teában :D

Egyszerűen elvarázsoltak az illatok, a hangok, a fények...

2012 májusában szakítottam a párommal, akivel másfél éve jártunk. Kiderült róla valami, és hálát adok a sorsnak, hogy esküvő előtt szereztem róla tudomást. Egy életre megkeseríthette volna a sorsomat.

Így most újra szabad préda vagyok.

Holtversenyben azok az esték mikor nem volt itthon senki rajtam kívül :D

Este filmezés, sorozatozás, gépezés füles nélkül, aztán 1,5 óra reisz majd újabb sorozatozás ebédmaradékkal vagy albert kekszel megkoronázva. Aztán még egy 45 perc körüli reisz aztán go aludni. Másnap 11ig alvás. Komolyan imádtam.

Különdíjasok:

Amikor nem húztak meg a vizsgákon

Téli mászkálgatáok a sötétben

Délipályudvaros EGÉSZNAPOS vonatonsunnyogások :D

Imádtam.

Nem volt kirívó eset, viszont mikor megkaptam az új biciklimet azóta minden nap a kedvenc napom, mert imádok biciklizni.

19/f

Az egyik mindenképpen az, amikor megtudtam, hogy megkaptam a félévi tanulmányi átlagomra az ösztöndíjat, ami 90.000 Ft volt. Nagyon felemelő érzés volt.

Szintén nagyon emlékezetes, meghatározó pillanat volt számomra is nővérem diplomaosztója. Nagyon büszke voltam, vagyok rá.

De ami mind közül a legörömtelibb, legemlékezetesebb, az a szalagavatóm. Nagyon jó érzés volt, megkapni a szalagot, és látni osztályfőnököm szemében, hogy ő is büszke Rám. És a családom is. Gyönyörű volt.

17/L

Talán hogy felvettek a művészeti középsuliba,amire nagyon problémás volt bekerülni.

A legemlékezetesebb pedig mikor megláttam először a szerelmemet. Hát a kibontakozás még várat magára :D