Most tényleg ennyire "nagy bűn", hogy semmi kedvem névanapozni?

Az elözőnek igaza van, bár ha én hasonló helyzetbe kerülök, akkor csak mondok valamit, ő legalább boldog lesz.

A te esetedben pedig sztem kellet volna valamit mondanod, ki nem szereti a sütit? :)

Az, hogy nincs kedved névnapozni az nem " bűn". Az viszont,hogy anyukád szeretett volna meglepni és örömet szerezni neked,te pedig tapló módon rácsaptad a telefon az már elég gáz.

Nem hogy örülnél hogy emlékeznek rád, és ünnepelnének. Sok embernek az sem adatik meg, hogy szülinap- névnapja alkalmából torták kapjon mert nincs rá pénz, és még otthon sem tudnak neki sütni, mert még kenyérre sincs pénz, nem hogy tortára.. És egész életében nem volt neki rendes szülinap- névnapja, hogy felköszöntenék mert egyszerűen nem adatot meg neki ez, ami másoknak olyan természetes.

En nem tartok semmifele unnepet. Sem szulinap, se nevnap, se karacsony, se semmi. Ennek ellenere nem allitom le anyukamat, amikor fel akar koszonteni. Sot, szulinapon meg en szoktam ot ajandekozni, amolyan "koszonom, hogy eletet adtal" jelszoval.

Nem baj ha valamihez nincs kedved, de a szeretteiddel ne az alapjan viselkedj, hogy mihez van kedved es mihez nincs, mert megsertheted/megbanthatod oket. Ha valaki akar valamit adni (barki legyen es barmit akar adni) azt tessek boldogan elfogadni, mert nekik sokkal nagyobb oromet tudsz szerezni azzal, ha latjak, hogy orulsz a dolognak. (aztan kesobb elajandekozod, ha nagyon gaz a valami, de ne okozz nekik csalodast azzal, hogy elhuzod a szad, "aaa, nekem ez nem kell" cimszoval!)

Ja. Es igy a nevnapod szoljon anyukadrol... mert ugye neked nincs kedved, de nehogy megbantsd, jatszd el, hogy orulsz, mikozben maganyra vagysz inkabb...

Szinhaz az egesz vilag...

En nem erzem jogosnak, meg kelett volna kerdeznie, hogy a TE nevnapodon TE mit szeretnel...

Ezert 0%-ot gyujtok majd be.