Van még olyan, aki nem érez semmit Karácsonykor?

Hát nemtudom.

Mindenkinek más a normális.

Az viszont normális hogy adakozol, szép dolog.

Azt nem tartom normálisnak hogy ha nem tartod kb a kapcsolatot a rokonokkal akkor karácsonykor minek talizni velük?

Mert illik? Mert az a család ünnepe? Ez faszsag..

Itt kezdődik a felszínesség amibe nem kötelező részt venni!

Az meg hogy téged nem érint meg a karácsony, az se probléma attól még lehetsz normális ember :)

Szerintem az ajándékozás inkább gyerekeknek jó dolog, felnőttek között ezt jobb elengedni így karácsonykor, mert úgyis mindenki jobban tudja, hogy neki mire van szüksége. Nálunk a családban már ez van, és így mindig kellemes, jó karácsonyunk van. Nem is feszül rá senki a családban, nincs veszekedés, csak élvezzük az együttlétet.

Nem is kell semmi gyermeki izgalmat elvárni a karácsonytól így felnőttként.

A jótékonykodás viszont rendes dolog.

Én így felnőttként leginkább azt látom jónak a karácsonyban, hogy utána leárazások vannak, és olyankor viszont szétnézek a boltokban, és ha megtetszik valami, olyankor veszem meg. :)

Amiket írsz, azok nagy részét meg lehet oldani. Ha nem akarsz egy rokonnal találkozni, ne találkozz vele. Ha más, jobb ételt, pl. cukor- és lisztmentes sütit akar enni az ember, süthet és vihet, én ezt teszem, de valószínűleg meg tudnám oldani a családi karácsonyi vacsorát evés nélkül, ha nagyon akarnám. Mindesetre kihagyom a kevésbé előnyös ételeket s nyilván azt is, amit unok. Nálunk sem valami izgalmas a közös vacsora, no de nem az ételért megyek s nem is az ajándékokért. Nyilván egyes családokban megorrolnának a fentebb írtakért, szerencsére én nem ilyennek vagyok a tagja, nálunk tényleg szeretet és tolerancia van, karácsonykor és az év többi részében is. Ezért találkozom a rokonokkal karácsonykor, mivel jó velük.

Én rossz vagyok ajándékozásban (úgyhogy nem adok semmit, legfeljebb valami szép kis ehetőt), de mindig remek, apró, praktikus ajándékokat kapok. Sokaknak nem olyan nehéz ám ajándékozni, ilyenek a gyűjtők, akiknek valamiből sosincs elég... Vagy azok, akik bármilyen használható fogyóeszköznek örülnek. Én kaptam már minőségi macskaételt is karácsonyra, örültem neki :D Ez bónusz, a társaságért és a családi együttlétért megyek... Nem olyan varázsos, mint apró gyermekként, de azért jó.

Az árvaházas ajándékozás jó lehet :) Én mindössze fellépek a falusi kórussal az öregek otthonában s az óvodában karácsony előtt, az remek, főleg az utóbbi. Ha addig nem sikerül ünnepi hangulatba öltöztetni a lelkem, akkor ott megtörténik ez. Nagyon szeretek menni.

Ajándékokat vinni még különlegesebb lehet, mi csak narancsokat viszünk a kicsiknek s persze a dalokat :) Az árva gyermekek tuti nagyságrendekkel jobban értékelik az ajándékokat, mint az átlagos felnőtt, ez érthető is.

Nekünk semmi gondunk az ajándékozással, ebben a tekintetben mindenki tud figyelni egymásra, normális felnőtt módján. A távolabbi családtagokkal jelképes ajándékokat adunk, csoki, bor, ezeket mindenki szereti és örül is neki, a közeli családtagoknak pedig tudjuk, mire van szükségük. Ebből sosem volt még gond. Én alig várom, hogy együtt legyen a család és várom, hogy mikor kibontják az ajándékot, mit szólnak hozzá, gyermeki örömet érzek ilyenkor. Szerintem sok múlik az egymás iránti tiszteleten és odafigyelésen, hiszen attól ajándék az ajándék, hogy szívből jön. Nem tudom ezt neked másképp fogalmazni, remélem érted, amit írok, mert én is értem, amit te írsz, de nem tudom átérezni, ugyanis nálunk a karácsony sosem a rohanádról és az idegeskedésről szól, hanem megőrizte és máig megőrzi eredeti szerepét. Sokan utálják és sokan nem ajándékoznak, mert sorra kapják a haszontalan ajándékokat, de nálunk ilyen nincs és pont ez kellene hogy legyen minden családnál. Nem az érték számít, hanem az, hogy a másikat szívből meg tudd lépni egy olyan ajándékkal, aminek örül.

25N