Önzőség, ha idén nem megyek haza karácsonyra?

Azt viszont sose fogom megérteni, hogy van az, hogy elvileg külföldön mindenki hülyére keresi magát, kényelmesen meg lehet élni, de arra meg nincs pénze az embereknek, hogy Karácsonykor hazautazzanak.

Millió ilyen esetről tudok.

"Hát azért nem olcsó"

Aztán kB 50 ezer forint oda-vissza és talán sokat is mondtam(nem, nem kell a duma az ausztrál rokonról, EU-n belülről beszélek)

Abszolút megértelek, és abszolút a Te döntésed.

- Teheted azt, h. tényleg dolgozol, és jó pénzt kapsz.

- Az is, h. csak azt mondod, és nem mész haza.

- Az is, h. 'hazajössz', de nem takarítógépnek (mivel megvan a saját munkád, és takarítani való lakásod), szóval csak leghamarabb 24-re, de akkor kb. már most meg kellene venned a jegyet, mert tényleg horroráron lesznek.

- Azt is, h. őszintén elmondod, ami az egészben zavar. (De szerintem a fent olvasott alacsony EQ-szint mellett süket fülekre fog találni a mondandód.)

- Van egy olyan lehetőség is, h. "mégis el tudsz menni", ami csak az utolsó pillanatban derül ki. (Hogy kaptál szabit.)

Nekem is ilyen anyám van/volt: sosem az volt a lényeg, h. mi hogyan érzünk (akár egymás iránt), hanem, h. mit gondolnak mások. Legyünk készen, főzzünk meg, sehol se legyen egy porszem - pedig egyébként is figyeltünk a rendre, tisztaságra, szóval nem a mocsokból kellett kitakarítani a házat.

Sohasem lehetett megállni (nyáron sem), h. élvezzük egy kicsit az életet. Hanem mindig csak (a véget nem érő) güri volt.

Ezzel nem az volt a gond, h. nem szeretek/ tudok/ akarok dolgozni (amellett, h. kitűnő tanuló voltam), hanem, h. kb. egy regényre alig volt időm - a szünetben!

Mikor középiskolásként ősszel el kellett mondani, h. mit csináltam a nyáron (nem besegítésképpen, hanem napi 6-8-10 órában rendesen dolgoztam tizenévesként)

a) az osztály egy része nem hitte el (ezért forgatom a szemem akkor, mikor egyesek azt írják itt, h. unatkoznak...),

b) nagy része (főleg az elkényeztetettebbje) nem bírta volna végigcsinálni.

Az érzelmi terror, manipuláció minden örömet, ünnepet meg tud ölni - tapasztalatból mondom.

Nekem is elegem lett az előkészületekből de totálisan. Mi is külföldön élünk a párommal és tavaly megbeszéltük hogy direkt úgy megyünk haza hogy az utolsó pillanatba essünk haza. Először a párom szüleihez mentünk Szent estére mert náluk ez értékesebb abból a szempontból hogy a páromnak két tesója van és 3 kisgyerek van a családban és ők akkor tudnak teljes egészében összejönni, amit az én szüleim kivételesen megértenek. Aztán 25-én az én szüleimnél vagyunk az én családommal, 26-án meg a kettőnk családja illetve párom tesói részéről jönnek még családtagok és az általában párom nővérénél van tartva mert ott férünk el 25-en legalább.

Az én szüleim is iszonyatosan alaposak minden részlet számít, törölgetés, díszítés, tiszta rémálom az egész. Persze mi nem tehetjük meg hogy ezt kihagyjuk, de mi tavaly az utolsó pillanatra estünk haza így nem kellett kivennünk a részünket a munkából és tudtunk végre pihenni. Mivel azt adtuk elő hogy azért megyünk haza úgy mert sajnos így jött ki a lépés hiába van saját autónk nem tudtunk hamarabb menni és ezt a szüleim elfogadták. De ha a párom szüleinél lettünk volna 2-3 nappal előtte már azon berágtak volna. Így meg ez az indok jól sült el.

14-es, neked ki mondta, hogy külföldön mindenki hülyére keresi magát? én biztosan nem, pedig még csak nem is takarítok, irodában dolgozom.

és képzeld, eszembe sincs hazamenni karácsonykor, mert nekem is pont olyan családom van (sőt), mint a kérdezőnek, meg a fenti egyik hozzászólónak, nálunk is csakis a güri van, de folyamatosan, csak az számít, akinek három mellékállása, telke, maszek egyéb melója, stb van. nálunk is az a hozzáállás, hogy a pihenés minden formája úri huncut, tőlem anyám megkérdezte, mikor az egyetemi vizsgákra készülve könyvet olvastam, hogy ennyire ráérsz?

vagy másik példa, az utcában Ausztriában dolgozók hazalátogattak két hétre, nyaralni, mire anyám: és nem csinálnak semmit, csak pihennek! nyaraláson. borzalom!