Egyedül szeretnék lenni karácsonykor?

Szóval a legfontosabb barátaimnak már odaadtam az ajándékokat a napokban. Anyukám nagyon szereti a karácsonyt, ő értékeli ha együtt van a család és együtt csinálunk dolgokat az ünnepekkor. Gondoltam ma segítek neki főzni, megkérdeztem mit tudok segíteni, hozzámvágta hogy mit csináljak meg, meg hogy nagy lány vagyok már (17/L), csak csináljam ami oda van írva. Mondom oké, elkezdtem csinálni a recept szerint, erre lecseszett hogy mit csinálok. Felolvastam neki mit írt a recept erre rávágta hogy akkor jó nagy hülyeséget írt, és úgy csinált mintha tudnom kellett volna.

Édesapám eközben általában beszerzi a fát (kiássa a kertből, a karácsony végén pedig visszaültetjük), és amíg mi sütünk-főzünk, a fát díszítjük apukám tévézik vagy olvas, ezekben nem segít.

Ilyenkor édesanyám hangosan zenét hallgat az ebédlőben, és nem áll messze az ízlésünk, de amit ilyenkor hallgat azt nagyon nem szeretem. Azt nem értem, ha megkéri az ember, hogy le lehetne-e halkítani akkor kiakad, hogy sosincs az amit ő szeretne, miközben én pl. mindig fülhallgatóval hallgatok zenét, így nem zavarom a többieket, mert pl. édesapám kifejezetten nem szereti a zenét. Szóval édesanyám hallgatja a zenét, amit én nem szeretnék, de nekem mindenféleképpen ott kell lennem segíteni, különben bunkó parast vagyok, de az a fajta amit ő hallgat (nyálas karácsonyi dalok) felidegesít, és kész kihívás nekem ilyenkor nem ingerülten felelni a kérdéseire.

Hogy is mondjam, engem nagyon zavar ez a karácsonyi hangulat, nyomaszt. Azt érzem hogy nagyon szeretnék egyedül lenni, az jutott eszembe ha majd elköltözöm talán nem is lesz fenyőm és nem is szeretnék karácsonyt tartani. Nem azért mert lusta lennék díszíteni vagy főzni, hanem mert egyszerűen nekem az lenne a legjobb karácsony hogy egyedül tartok egy pihenő napot. (Elég sűrűek a heteim, és ha dolgozni fogok csak sűrűbbek lesznek.) Egyszerűen nem vagyok oda azért az egészért, és ha együtt van a család tényleg filmbeillően azt sem tudom élvezni. Biztos velem van a baj, de nem érzem jól magam az ilyen 'meghitt' ünnepekkor. Azon is gondolkoztam már ha sikerül egyedül eltartanom magam (2 munkahelyem lesz egyszerre mert a hivatásommal főleg az elején örülhetek ha nem leszek mínuszban) , és nem lesz olyan ember akit igazán szeretek, lehet hogy nem is házasodnék meg és nem is lennének gyerekeim, de nyilván nem biztos semmi, mert még nem tartok ott. Szóval akkor valószínűleg nem borítanám díszbe a házat a karácsonyért... (Ha véletlen családot alapítanék tartanék karácsonyt természetesen úgy ahogy illik és minél jobban, hogy a gyerekeknek ez ne hiányozzon az életéből)

Szerintetek az így rendben van? Alapvetően nem vagyok depis vagy ilyesmi, nagyon szeretem amit csinálok és jó az életkedvem nagy átlagban.

Ha véleményt írnátok értelmesen, azt megköszönném! (Kellemes ünnepeket nektek! )