Karácsonykor ha valaki a kis családjával otthon marad, nem járkál sehova, az is rendben van?
Hát nem tudom. Én tavaly karácsony előtt hozzászóltam itt egy hasonló kérdéshez, de aztán ki lettem oktatva, hogy vegyem tudomásul, hogy 25-én vagy 26-án a gyerek megy a szülőhöz látogatóba és punktum. (Amúgy mi sem szoktunk, nagyon hasonlóan vagyunk, mint Te és a kis családod. Annyi, hogy karácsony előtt szétvisszük az ajándékokat (nagyszülőknek, szülőknek, testvéreknek, tesók gyerekeinek), kellemes ünnepeket kívánunk. De 24-25-26-án nem járkálunk.
De majd írnak mások is biztosan.
1-es, nem gondolod komolyan:(
Szerinted ETTŐL függ, hogy szereti-e az anyukáját?
Nem kell menni, mint egy mérgezett egér. Annyiban egyetértek az #1 válaszolóval, hogy ha szeretettel vagy akkor jobban igyekszel elintézni, hogy együtt legyetek. Viszont, ha jó a kapcsolat, akkor simán belefér az is, ha nem mentek sehová.
De ott van az is, hogy ha meghívnak, akkor illik elmenni, főleg, ha többen is mennek a rokonok közül. A
Semmi sem kötelező.
Kérdező, ezt ti tudjátok, hogy nektek mi a jó.
Anyukádnak ilyenkor nem hiányzol?
Ha nincs kedvetek utazni, akár ő is mehetne hozzátok, persze nem úgy értem, hogy minden évben Karácsonykor kötelezően, hanem lehetne egy-egy Karácsonyotok olyan is, hogy ő látogat meg benneteket. Csak azért jutott eszembe, mert a mi családunkban nincsenek kötelező hagyományunk, nem minden Karácsonyunk egyforma.
Nálunk pl azért van belőle balhé, mert párom nem látja a logikát, csak hogy önző vagyok.
Az én anyámmal egy városban élünk, az ő anyja 300+ km-re él. Kocsink nincs, a közlekedés pocsék. Logikusan úgy jön össze, hogy az ünnep első felében vagyunk itthon (anyámmal vagy kettesben), a második felében náluk, mert oda 2-3 napra kell menni minimum. Vagyis, ha 23-24én mennénk le (utóbbi eleve necces a közlekedés miatt), akkor anyámmal nem is találkoznánk karácsonykor, kettesben töltött idő sem lenne.
Szóval szimplán így logikus, mégis minden évben megy a vergődés, hogy én nem akarok náluk szentestézni.
Pedig bedobtam màr azt is, hogy vállalom a háziasszony szerepét, legyen nálunk az egész család, és akkor maradunk itthon nyugiban, de az se jó.
Ez van.
Akit "utálok egész évben, azt karácsonykor is utálom...
Egyébként, nekem a gyerekeim vannak, szüleim meghaltak, egyéb családtagom nincs.
Egyik gyerekem még otthon lakik, másik már házas, de mindkét nap dolgozni fognak. Szóval nincs karácsonyozás, illetve akkor lesz ha rá érnek.. Sosem szerettem a kötelező család látogatást, csak mert (akármilyen) ünnep van..
Èn is azt hiszem, hogy karácsony az a közvetlen családdal töltött idöszak. Pont ezt akarják tudatosítani az emberekben, hogy ilyenkor nem kell Àjfon meg ilyenek, ilyenkor az együtt töltött idö kell.
Ha nektek nincsen családotok akkor nincsen hova mennetek.
Nekem kicsit úgy tünik ez a kérdés, hogy te a lelked mélyén hiányolod, hogy neked miért nincsen nagy családod, akikkel együtt tölthetitek a karácsonyt. Még anyád sem kiváncsi rátok.
Èn pl már alig várom, hogy 25-én a nagynéném házaban mint minden évben össze jöjjön mindenki. Vicces, hogy ez a szokás már vagy 30-40 éve kezdödött, valahogy mindenki(akkor még csak a testvérei és szülei) mindenki nála jött össze. ìgy pár év véletlen összejövetel után a nagynéném tudja, hogy hozzá apraja naggyja mind megy 25-én.
De én eleve nagyon szeretem, ha sok ember vesz körbe. Aki viszont amúgy is utálja a családját, vagy nincsen neki az nem is tud vagy akar máshova menni.
"Kérdező, ezt ti tudjátok, hogy nektek mi a jó.
Anyukádnak ilyenkor nem hiányzol?"
Ez jó kérdés tényleg. "Mentségemre" legyen mondva, hogy mi gyerekkoromban sem mentünk, tehát már a szülői házban is azt láttam, hogy nagymamámékat, unokatesómékat előtte meglátogattuk, vittük az ajándékokat, és a 3 napban nem mentünk. Tehát ez volt a hagyomány nálunk (80-as években voltam gyerek). Amikor férjhez mentem (2000-ben), anyám nem hívott meg minket karácsonykor soha. Míg apu élt, addig sem, utána pedig (írtam is) van egy testvére, aki egyedülálló, azzal vannak karácsonykor kettesben, nagy egyetértésben. Soha nem fértem bele én sem a kis családommal, nővérem sem a saját kis családjával. Tehát lényegében nekem ezért nem volt ez fura, mert ezt láttam évtizedek óta, gyerekkortól kezdve. (Most már nekem is van egy 25 éves lányom, vőlegényével él, én egyik nap mindig meghívom őket, nem is kérdés. Általában 25-én a fiú szüleihez mennek, 26-án hozzánk:)
(Akkor az volt a nagyon nemnormális, amit az anyám csinált, azért jó, hogy 48 évesen rájövök:((
"Nekem kicsit úgy tünik ez a kérdés, hogy te a lelked mélyén hiányolod, hogy neked miért nincsen nagy családod, akikkel együtt tölthetitek a karácsonyt. Még anyád sem kiváncsi rátok."
Nem, a nagy családot egyáltalán nem hiányolom. Mindig is befelé forduló voltam.
Az sem ennyire fekete vagy fehér, hogy anyám milyen. Heti négyszer beszélünk telón, felváltva hívjuk egymást. Igazából mindenre kíváncsi, a menyasszony lányomra, a férjemre, a munkámra,az egészségemre, meg hogy mit olvasok éppen, mit főztem. Kulturált, intelligens nő. Csak az a fránya meghívás évtizedek óta nincs meg....:( És nem is hiányzunk neki valóban, ha így vesszük, legalábbis fizikai valóságban nem (illetve mindegy neki, hogy 200 km-re vagyunk vagy ott helyben.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!