Miért "Kellemes Húsvéti Ünnepeket" kívánunk, többesszámú formában? Nagypéntek és a húsvét külön ünnepnek számít?

Mert sokakat megtéveszt a többnapos hosszú hétvége.

Minden nap ünnep számára.

[link]

Áldott Karácsonyt nem volt szabad köszönni, ennek helyettesítésére adták a szánkba a "Kellemes karácsonyi ünnepeket" köszönést. Ennek átirata a húsvéti forma. Mindkettő értelmezhetetlen akár a többes szám, akár a langyos, eljelentéktelenítő "kellemes" jelző miatt.

» N̲a̲g̲y̲p̲é̲n̲t̲e̲k̲ ̲é̲s̲ ̲a̲ ̲h̲ú̲s̲v̲é̲t̲ ̲k̲ü̲l̲ö̲n̲ ̲ü̲n̲n̲e̲p̲n̲e̲k̲ ̲s̲z̲á̲m̲í̲t̲?̲ «

▬ Nagypéntek és húsvét vallási jeles nap, illetve ünnep.

• Nagypéntek a húsvétot megelőző nagyhéten, a megkülönböztetett szent három nap egyike; amelyek: nagycsütörtök (utolsó vacsora), nagypéntek (Jézus Krisztus keresztre feszítése), és nagyszombat (Jézus Krisztus utolsó sírban töltött napja).

• Húsvét (vasárnap) Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe.

(• Húsvét hétfő, húsvét másnapja, profán emberi örömök, locsolkodás napja; nem egyházi jeles nap, nem egyházi ünnep.)

▬ Nagypéntek sem, húsvét sem nemzeti, vagy állami ünnep{*¹}; viszont, nagypéntek és húsvéthétfő munkaszüneti napok; valamint húsvétvasárnapra a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni {*²}.

{*¹} „J) cikk

(1) Magyarország nemzeti ünnepei:

a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;

b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;

c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.”

↑

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

{*²} „102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.”

„102. § (4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.”

↑

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

A kérdésedre szerintem már válaszoltak, csak az általad is alkalmazott írásmódra adnék magyarázatot.

Ez a szöveg még a Rákosi korban jelent meg elsőként nyomtatva karácsonyi képeslapon. Pont így, ahogyan írod, azaz Kellemes Karácsonyi Ünnepeket. Helyesen Kellemes karácsonyi/húsvéti ünnepeket, hiszen egyik szót sem kell nagy kezdőbetűvel írni. A kellemes is csak azért lehet nagy, mert mondatkezdő.

Roppant kényelmes volt, mert a munkás/paraszt embernek elég volt oda írni azt, hogy Lacibá. Vagy Kovács Család.

És valóban, sokan csak aláhúzták a nyomtatott köszöntést, s aláírták.

Ennek a kornak már rég vége, de átöröklődött, ha írásban nem is, de szóbeli üdvözlésben még él.

Megtudtuk hogy a kellemes ünnepeket jókívánság honnan jön, megtudtuk hogy nem állami ünnep, meg azt is hogy kis betűvel kell írni.

De nekem még mindig rejtély, hogy vallási értelemben ilyenkor két ünnep, vagy egy ünnep, ahogy a kérdező feltette?

Nem akarom újra kiírni a kérdést, de szerintem erre pont nem érkezett válasz.

Nekem a húsvét egy ünnep, mely több napon keresztül teljesedik ki.

Karácsony és szilveszter viszont két ünnep, ahogyan van közte 4 vagy 5 nap is. És más alkalomból is ünnepelünk gyűlünk össze.

Ha már akkor én is hozzáírok valami metaadatot:)

Ilyen erővel a húsvét szót is el kellene törölni, mint a "kellemes ünnepeket", hiszen húsvétkor lehet pont a nagyböjt után húst enni először. Valamint Jézus keresztre feszítését és feltámadását degradálni a hús fogyasztás tilalmára blaszfémia.

Szilveszter és szilveszter december 31. Utóbbi ünnep is, meg nem is. Az év utolsó napja, semmi egyéb.

Nem vagyok sem hívő, sem hozzá értő, sem nyelvész stb.

A húsvét egyetlen nap, vasárnap. Húsvét hétfő nem teljesen mentes a vallási alapoktól, de inkább tavaszköszöntő népszokás. A locsolkodós változata azt hiszem csak nálunk van.

Karácsony is csak egyetlen nap, december 25-e.

De hol van a határ? Advent már karácsony? Szenteste már az?

A nagyböjt már húsvét?