A Húsvét az egyik kedvenc ünnepetek?

#12 A hagyományos magyar étel Szenteste: bableves, mákosguba. A hal csupán 19. sz-i német hatás.

Az advent szigorú böjti időszak volt a katholikusoknál, ami csak az éjféli misével (a Kisjézus megszületésével) ért véget. Húst csak az éjféli miséről való hazatértükkor ettek ismét.

Száz éve viszont már így alakult a karácsonyi menüsor:

Szenteste: aszaltszilvaleves vagy halászlé, rántotthal burgonyasalátával, mézes mákosguba (láthatólag itt megmaradt a böjti hagyomány, hiszen a hal is böjti ételnek számít, így a halászlé már ekkor felváltotta a bablevest).

Nagykarácsony (25-e) ebéd: borleves zsemlyekockával vagy húsleves lúdgége tésztával, gesztenyével töltött pulyka vagy töltött káposzta, diós és mákos bajgli.

Karácsony másnaptya (26-a): gombakrémleves, töltött káposzta, aprósütemények.

Történetileg nézve az aszaltszilvaleves, a töltött káposzta, a mákosguba paraszti hagyománynak számított. A borleves, a rántott ponty városi jövevények. A pulyka angol hatás...

Nagyanyáink korában (két háború között) az alábbi piros betűs munkaszüneti napok voltak:

január 1. - Újév

január 6. - Vízkereszt

február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony

március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony

Húsvét hétfő (mozgóünnep)

Áldozócsütörtök (mozgóünnep)

Pünkösd hétfő (mozgóünnep)

Úrnapja (mozgóünnep, mindig csütörtök)

június 29. - Péter és Pál

augusztus 15. - Nagyboldogasszony

augusztus 20. - Szent István

szeptember 8. - Kisboldogasszony

november 1. - Mindenszentek

december 8. - Szeplőtlen fogantatás

december 25. - Nagykarácsony

december 26. - Karácsony másnapja.

Természetesen minden vasárnap piros betűs munkaszüneti nap volt, valamint 1941-től március 15-e is az lett. Ám akkoriban még nem kétnaposak voltak a hetvégék: hatnaposak voltak a munkahetek.

Szerintem ezen ünnepnapok jórészt katholikus specifikusak, így nem lenne velök kapcs. társadalmi konszenzus. Viszont a 13 aradi mártír megérdemelne egy piros betűs munkaszüneti napot, szép emlékműsorokkal...

#16.

Mondjuk Horthy maga is református volt ironikus módon.

Egyébként a vízkereszt, a gyertyaszentelő és a gyümölcsoltó régi keresztény ünnepek, ráadásul a vízkereszt a negyedik legnagyobb ünnep. A vízkereszt szerintem mindenképpen megérdemelne munkaszüneti napot, hiszen Ausztriában, Németországban, Olaszországban, bizonyos skandináv országokban stb. is az. Ez sok hívő családnál a mai napig az utolsó ünnepet jelenti a karácsonyi szezonban a családdal. A gyertyaszentelő és a gyümölcsoltó szintén régi keresztény ünnepek és Jézus jeruzsálemi templomban való bemutatását és Jézus fogantatását ünneplik, amelyek abszolút minden felekezetet érintenek, bár ezek kisebb ünnepek. A gyertyaszentelő angol neve candlemass és a reformátusok is ünneplik például Amerikában, Skóciában stb. Másrészt ezekhez egy csomó népszokás is kötődött a magyar néphagyományban. Gyümölcsoltó például a népéletben a mai nőnap, Valentin-nap és anyák napja egyfajta speciális ötvözete volt. A férfiak és a fiúk ekkor ajándékozták meg a párjukat, kiszemeltjüket, anyjukat, feleségüket stb. Szerintem jó lenne, ha például ezt a szokást újra felelevenítenénk és ma is lenne ilyen ajándékozás hölgyek részére. Ahogy szokták mondani: az év nagyrésze a férfiaké, akkor legalább néhány nap legyen a hölgyeké. Az áldozócsütörtök szintén egyetemes keresztény ünnep, Jézus mennybemenetelét ünnepli. Ausztriában szintén munkaszüneti nap. A Péter-Pál napja a mezőgazdasági élethez kötődött, ugyanis ez volt az aratást megkezdő ünnepségek időszaka hajdanán. Ez nem lenne szerintem rossz, mivel az igazi nyáron semmilyen munkaszüneti nap nincs. Van pünkösd, ami alapvetően még a tavasz vége, aztán legközelebb augusztus 20. van, ami már a nyár végének közeledtét jelző ünnep... Szerintem sokan tudnák akár ezzel összekötni a nyaralásukat. A felsoroltak közül kizárólag katolikus ünnep az úrnapja (ezt még az ortodoxok sem ünneplik), a nagyboldogasszony, a kisboldogasszony (bár utóbbi kettőt a keletiek is ünneplik, jórészt katolikusok) és a szeplőtelen fogantatás. Ezek szerintem sem lennének jók épp emiatt. Az okt. 6., de például a nemzeti összetartozás napja is, szerintem is méltó lenne a piros betűssé tételre, bár már így is elég sok ünnepünk kötődik népünk balsorstól gyötört múltjához... Okt. 23. - levert forradalom, sztálinista diktatúra, márc. 15. - levert forradalom és szabadságharc, Bach-korszak... Ami még megérné szerintem a munkaszüneti nappá tételt az a dec. 24., vagyis szenteste, ami bár lehet, hogy még hivatalosan nem karácsony, sok család ekkor már nagyon sürög-forog az ünnepi készületekben. Ugyanezt gondolom dec. 31-ről, vagyis szilveszterről. Mondjuk ha a szenteste, szilveszter és vízkereszt munkaszüneti nap lenne, akkor két hétre leállna minden... Bár sok országban már most is az, mégsem fenyeget az államcsőd a két hétben. Bár azért van különbség közöttünk, meg mondjuk egy Svájc, Finnország, Izland stb. között.

"Horthy maga is református volt"

És ott bandukolt Szent István-kor a Szentjobb-körmeneten: a katholikus túlsúly előtt még ő is kénytelen volt meghajolni.

"abszolút minden felekezetet érintenek"

A "máriás" innepek semmiképp. Aligha hiszem, hogy Luther vagy pláne Kálvin "boldogasszonyolt" volna. Kizárt dolog. Környezetemben sem ismerek ilyes protestánsokat. Hogy mi van Skóciában, nem tudom, de ha az ottani protestánsok valóban "boldogasszonyolnak", Kálvin biztos' forog a sírjában.

Péter és Pál innepe is katholikus. A napjuk a szentkultuszból ered, minden szent innepnapja a vélt halálának napján van (legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki Rómában): szentként tisztelik 'hát őket, így semmiképp nem protestáns innep...