A húsvét és a pünkösd miért maradt meg egyfajta "belső ünneplésnek", már-már misztériumnak a világfelé? Hogyhogy nem lett belőlük világi ünnep?

Igazából húsvétkor és pünkösdkor sincsenek tipikus filmek, zenék. A boltok nem borulnak húsvéti és pünkösdi dekorációba. A nem hívők többsége azt se tudja, hogy mikor van pünkösd, sokaktól hallottam, hogy koppannak reggel, hogy nincs busz vagy zárva van a kisbolt. A húsvétot még többen tudják (bár sok olyanról hallottam, aki arról sem tudja), de a gyakorlatban sokaknak egy családi ünnep helyett, inkább egy pihenős, kirándulós nap, wellness stb. A húsvét kimerül egy kis csokiban esetleg a gyerekeknek. Nincs ünnepi forgatag, nem készítenek olyan jellegű ünnepi lakomát (báránysült, kalács, torma és más keserű gyökerek, tojás stb.), mint karácsonykor, nem maradnak otthon az emberek, hogy szűk családi körben megüljék ezeket az ünnepeket. De a mérsékeltebben hívő embereknél sem csinálnak akkora nagy hacacárét. A kultúrvallásoskodó álszentségnek sem ez a fő időszaka, hisz a mélykeresztény politikusaink sem a húsvéti vigílián vagy pünkösdi istentiszteleten borulnak hasra feltörölni a padlót a templomokban (persze az Orbán egy külön kategória).

Inkább a tényleg vallásos (nem feltétlenül mélyen, de azért nem az a típus, akitől ha megkérdezik, akkor hívőnek vallja magát és annyi) emberek maradnak otthon és ülik meg családi ünnepként, ők csinálnak ilyenkor is nagy lakomát stb. Meg persze nem keresztények közül a zsidóknak is van hasonló ünnepük pár nap eltéréssel, csak az ő ünnepeiknek ószövetségi tartalma van, nyilván nem újszövetségi. Nem hívők közül az ilyen típusú ünneplés az ismerősi körömben általában azoknál jellemző, akiknek a családjuk vagy a barátaik hívők.

De ha jobban belegondolunk: a karácsonynak van világi már-már epithetonja is "karácsony, a szeretet ünnepe"-ként, de a húsvétnál és a pünkösdnél semmi olyan nincs, ami rögtön eszünkbe jutna. Max. körül lehetne írni a hangulatát.

Vajon mi ennek az oka?