Miért lett hirtelen probléma a Halloween sok keresztény számára itthon? Miért nem probléma a "Nyuszi" vagy a farsang?

Vannak pogány elemek amiket átvett a kereszténység, ezek az iső múlásával annyira örszeolvadtak velük, hogy senkit sem zavar. Szerintem amúgy megférne egymás mellett a két nap(Halloween, Mindenszentek).

Amúgy Mexikóban is jelentős vallás a kereszténység mégis teljesen másképp kezelik a halottakról való megemlékezést.

Keresztényként írom, hogy néhány keresztény azért kicsit túlzásokba esik. Eddig csak szektákban láttam ezt a jelenséget, idén sajnos kezdem látni a saját Egyházamban is néhány embertől...

Én sem tartom a Halloweent, de nem gondolom, hogy ezzel bárki démonokat szabadítana ránk. Semmi gond nincs sem a beöltözéssel, sem a dekorációval. Amúgy ezek nem is pogány eredetű dolgok, ahogy a Halloweennek sincs sok köze a Samheinhez, amit ekörül tartottak. Ugyanis arról az ünnepről szinte semmit nem tudunk, kb. csak annyit, hogy egy betakarítási ünnep volt. Nem tudom, hogy most Halloweenkor ünnepli-e valaki az őszi termést...? Bocsi, ha igen... De szerintem 99%-ban az embereknek eszébe sem jut. Ezért én nem tartom pogány ünnepnek Halloweent sem. Egy angolszász népszokásnak mondanám inkább. Mint nálunk a farsang vagy a busójárás, csak más körítéssel.

Nekem az a problémám vele, hogy nekünk ekkor más van. Nekünk ez az időszak a csendről, a gyászról és a halottakról való megemlékezésről szól. És mivel ezek amúgy nehezebb és szembesítőbb témák, mint a beöltözős vicceskedés, így könnyen rombolja a mi kultúránkat. Az USA-ban semmi gond nincs ezzel, de ott nem is mennek ki másnap a temetőbe, mert hogy nincs úgy halottak napja, mint itt.

Mindenki amúgy azt ünnepel és azt csinál a magánéletében, amit szeretne. De én mást szeretnék ünnepelni.

"legalábbis pl. semmilyen keresztény forrása nincs egy fa bálványozásának újév táján"

Blványozásnak nem, de szerintem senki nem bálványozza a karácsonyfát. A karácsonyfának ráadásul van keresztény szimbolikája. Mivel örökzöld ezért az el nem múló életet jelképezi. Régen, még a 16. század előtt (amikor az első feljegyzések vannak a karácsonyfáról) is szokás volt termőágat állítani karácsony környékén. Másfelől a fa mindig utal a Teremtés könyvében szereplő édenkert fájára. December 24-e a naptárban Ádám és Éva napja, ekkor párszáz éve gyakran a fa körül msztériumjátékot adtak elő, ami a bűnbeesés történetét ábrázolta. A kereszténységben karácsony fő üzene, hogy Krisztus születésével újra elnyerhetjük az édenkert állapotát, amit az ősszülők a bűnnel elveszítettek.

Persze, biztosan állított valahol valamilyen pogány csoport is fát. De a 16. századi eredetű karácsonyfa-állításnak ehhez nincs sok köze.

Mi megyünk este a gyerekkel, a kerületi facebook csoportban van egy hatalmas címlista akik szívesen fogadják a kicsiket, és adnak nekik csokit/cukorkát. Egész nap várja a gyerek.

De majd megmondom neki, hogy Magyarországon MINDENSZENTEK VAAAAHAAAN :D

Fa bálványozása? :-D Ez leginkább a Jehova Tanúitól ismerős nekem. Jujj, de nem szeretem a csúsztatásaikat, felületességüket kb. minden témában a világon. Már nem azért, de ki imádja a karácsonyfáját bálványként? Ők ezt egy ószövetségi verssel igyekeznek alátámasztani, a gond mindössze annyi, hogy az egy kánaánita szokásról ír, aminek kereteiben Asera istennő tiszteletére ágakat állítottak fel bálványokként, mint az istennő szimbóluma. Semmilyen ünnephez nem kötődött. A modern karácsonyfának az ég egy adta világon SEMMI köze nincs hozzá. Sem térben, sem időben nincs összefüggés. De ha már itt tartunk, az aserarúd, mint kultikus szimbólum az izraelitáknál is létezett a nemzeti istenük kultuszához csatolva. Legalábbis számtalan bibliatudós, történész felvetette ezt Áron kivirágzott vesszeje kapcsán.

A karácsonyfáról a középkori misztériumjátékok óta beszélhetünk, amikor is Ádám és Éva napján, vagyis szenteste előadták a bűnbeesést egy színdarab formájában általában szekérszínpadokon. Nyilvánvalóan német területről indult ez is, mint sok más. A Biblia nem említi, hogy milyen fa volt a tudás fája, de a hagyományok almafaként, illetve fügefaként emlékeztek rá. Német területeken ebből meg igencsak kevés gyümölcsöző vagy karácsony táján, télvíz idején. Ezért ott könnyen beszerezhető fenyőket kezdtek el almákkal és más télen hozzáférhető gyümölcsökkel feldíszíteni, a füzér pedig a kígyót szimbolizálta. Aztán ez kibővült ostyával is. Egy jó ideig a szokás elhalt, majd később a reformáció korában német lutheránusok elevenítették fel, akik már gyertyákat is használtak a díszítéshez, valamint tovább bővítették a karácsonyfadíszek spektrumát. Mivel később a fát meghagyták karácsonyra is, így a karácsonyhoz köthető díszek is hozzátársultak, például a betlehemi csillag a fa tetején, az istálló szalmája (ma ugye az angyalhaj), angyal stb. Tőlük aztán a protestáns, majd a katolikus körökben is rendkívül gyorsan elterjedt az egész az egész világon. Persze örökzöldekkel korábban is díszítettek a téli időszakban szinte minden egyes kultúrában (pl. a rómaiak magyallal és borostyánnal, a kelták fagyönggyel, a japánok bambusszal, az egyiptomiak pálmával, ki mihez fért épp hozzá), de konkrétan a fenyő, mint egyedülálló dolog, illetve konkrétan a fa feldíszítése és maga a konkrét karácsonyfa hagyománya a középkorból indult, majd az újkorban éledt újjá és kapott erőre.

A farsanggal szerintem azért van kevesebbeknek baja, mert az kapcsolódik a saját népünk kultúrájához. Azt nem külföldről importáltuk, hanem az a mi kultúránk, illetve a mi népünkkel együtt élő népek (pl. szlávok) kereszténység előtti öröksége. A halloweennek bár vannak európai, kelta gyökerei is, ez nem volt nálunk szokás korábban. Lehet, hogy tökfaragás volt (például Luca napján), de ilyen ünnep nem volt nálunk. Másrészt sokaknak az a baja vele, hogy bármennyire is kelta, római, sőt, részben azték gyökerei vannak, attól még Amerika gyúrta azzá, ami ma, és sokan nem szeretik az amerikai eredetű dolgokat.

A nyuszi jó kérdés. Alapvetően modern dolog, sokáig egyetemesen nem volt része a húsvétnak, Magyarországon meg különösen későn jött be. Szintén valószínűleg kereszténység előtti gyökerei vannak. Itt szerintem az játszhat közre, hogy ez pusztán egy jelkép, szimbólum és nem konkrétan egy ünnep. A halloween egy új ünnep. Napja van, szokások köthetők hozzá stb. Ezzel szemben a nyuszi egy másik ünnephez kapcsolódott időközben hozzá. Sokáig a bárány volt egyébként a jelkép, így még egy állat szimbólumnak nem volt túlságosan nagy ugrás.

Én sem értrm mi a problema, mondom úgy hogy én nem ünneplem egyiket sem. Marmint a temetőbe rohanás sem tartozik a prioritasaim közé. Egyébkent birom hogy az idősebb generáció fújol, közben meg úgy csinálnak mintha a mindenszentek meg halottak napja kapcsán elmélyült gondolatokat sikerült volna átadni. Közben meg arra emlekszem kiskoromból hogy a faluba azt nézik ki mit és mennyit költött a temetőre, megszólnak stb. Meg persze nőkre hárult a temető gondozás zömmel de meg a férj családjáé is, sütés ha jönnek a rokonok messziről, (mégiscsak illik megkínálni őket). Mamám beszólt anyámnak hogy jó olcsón megúszta az ünnepet mivel a saját kertjéböl vitt virágot a temetőbe.Szóval szerintem ne szólják meg a halloweent. Meg szerintem unják az emberek a búsulást. Belegondolok régebben is ez volt okt6, 23, halottak napja, hát az egész ősz búsulásról szól. Na szerintrm ezt unták meg az emberek, a halloween meg nyújt egy könnyedebb alternatívát.

Emlékezni meg emlekszem a halottakrol amikor pl eszembe jut hogy na xy se ismerte a kisfiam,milyen kár ( sajna sokan idejekoran tavoztak) vagy amikor eszembe jut dédim sütije stb. A mindenszentek meg olyan hogy ha egy gyertyát gyujtok az is elég szerintem.