Mit tehetek, hogy ne sírjam el magam ballagáskor? 14L

Én is most fogok ballagni,és tuti,hogy végig fogom sírni az egészet.Még a tavalyi 8. osztályosokat is megsirattam,pedig nem haverkodtunk annyira velük,de gyönyörű volt az egész műsor.

Tuti valami másra próbálok majd koncentrálni,vagy valami vicces cuccot találok ki,mint ahogy előttem is írták,ez a pucér embertömeg dolog xD Hátha sikerülni fog :D

Tapasztalatom szerint fölösleges előre agyalni ilyeneket, másra koncentrálni pedig egyenes butaság. Egy ballagás nagyon szép esemény, illik megadni a módját, átadni magad az egésznek, ennek az érzésnek.

Nekünk nem volt olyan jó az osztályunk, mégis megkönnyeztem a ballagást. 8 év az 8 év, és még ha nem is voltunk tökéletes osztály, rengeteg emlékünk volt, jó és rossz egyaránt, nagyon sokat tanultunk az életről, az emberi kapcsolatokról és ez nagyon fontos. Ráadásul két meglepetés is ért, az egyik a tanárok ajándéka volt (egy gyönyörű, megható dalt énekeltek nekünk), a másik pedig a könyv, amit ajándékba kaptam a szorgalmamért és a közösségi munkámért.

Akkor kicsit furcsának éreztem, hogy elsírtam magam, de nem bánom. Azért, mert tényleg átadtam magam ennek a ballagási hangulatnak, másrészt pedig így is nagyon szép emlék ez nekem.

Most is ballagásra készülök, de idén már a középsuliból ballagok. Szerintem idén is sanszos, hogy elsírom magam, már a szalagavatón a szalagtűzéskor is majdnem elsírtam magam a meghatottságtól. Ahogy az osztályfőnököm feltűzte nekem a szalagot, annyira megható pillanat volt, soha nem fogom elfelejteni. Rám mosolygott, gratulált és azt láttam a szemében, hogy őszintén büszke rám.

A ballagáson ez még inkább előtérbe kerül. És bár most is volt széthúzás a 4 év alatt, nem is kevés, valahol mélyen mégiscsak jó osztály voltunk. Olyan meglepetésekkel tudtunk készülni a tanároknak egy-egy ünnep előtt, amire más osztályok nem gondoltak. Volt, aki ajándékokat vett, ami persze jó dolog, de szerintem fontosabb az, hogy mi pl. sokszor énekeltünk nekik. Kiválasztottunk egy dalt, ami illett az alkalomhoz, begyakoroltuk, megtanultuk a szöveget, egységesen öltöztünk fel (pl. fehér felső, sötét nadrág), és szívünket lelkünket beletéve adtuk elő a műsorunkat. Szóval tudtunk mi kellemes meglepetéseket okozni a tanári karnak! És ezek hiányozni fognak nekem..

Szerintem ne akarj másra koncentrálni, légy ott fejben is, add át magad az érzésnek és ha kell, hát sírj. Nem lesz gáz, hidd el. :)