Miért mindig csak nekem kell ajándékozni?

"Viszont az övékre a baráti társaság meglepetést szervez, pénzt gyűjtenek neki (vagy 50 ember, tehát nem kis összeg), persze ebben nekem is benne kell lennem, mert erre meghívnak. Az én napomról meg tudomást sem vesznek."

NEM, nem kell se pénzt bele adni, se elmenni, nyugodtál lehet közölni, hogy "eddig én mindenki születésnapjára beleadtam, mmindenkit megünnepeltünk,negyedül én maradtam ki, úgy hogy ennek vége.

Én ebből a körből kiléptem volna már rég, egyértelmű, hogy te már nem vagy része sajnos. Velem a középiskolában csinálták ezt a “barátnőim”, az orrom előtt adták át egymásnak a személyre szabott, kedves ajándékokat, nekem meg az én napomon odalöktek egy facebookos köszöntést (még csak fel se hívtak, nemhogy bármi program - pedig MINDIG az őszi szünetre esett a szülinapom). Az egyetlen, aki gondolt rám, egy olyan csaj volt, akit ők mindnyájan szidtak és megszóltak engem is, hogy miért állok vele szóba.

Ennyit erről. Természetesen a naaaagy barátságnak az érettségivel vége is lett, azóta még faces köszöntés sincs, az egész bagázs széthullott. De nem bánom. Tudod, kinek hiányzik, hogy lehúzzák anyagilag, pláne ezekben a nehéz időkben és még meg is alázzák.

Ajándékot egyébként egyáltalán nem kell vinni csak egy sima találkozóra. Nyilván egy házibuli, karácsonyi vacsi más, oda lehet vinni pl italt, rágcsát, de egy mezei meghívásnál (pláne ha nem is lakásba szól) engem pl nagyon zavarba hoznál vele, mert eszembe nem jutna elvárni és csak kényszer lenne, hogy juj akkor én mit vigyek majd hozzád és el ne felejtsem. Bocs, nem megbántani akartalak ezzel, de sok embert ismerek még ilyen véleménnyel.

"Előfordul, hogy találkozom valakivel, viszek neki egy kis apróságot, hogy ne menjek üres kézzel-főleg ha rég nem láttam. Neki ilyesmi eszébe sem jut, megköszöni, vigyorog."

ezt mondjuk nem értem miért csinálod. nekem se jutna eszembe ajándékozgatni valakit csak azért, mert már egy ideje nem láttuk egymást