Mit mondjak a szüleimnek, hogy ne vegyenek nekem semmit se ünnepekkor, se soha (kivéve ha nagyon ritkán, én kérek valamit)?

1. Hát... ja. A pszichiáterek. Tudom nehéz elhinni, de már vagy 5-höz is jártam (minimum). Mindenkinek el kellett mesélnem ugyanazokat a dolgokat, aztán elmondták a szokásos “örülni kell az életnek, mert az nagyon jó” szöveget. Az utána lévő alkalmakkor meg megkérdezték hogy milyen volt a napom, meg hogy hogy vagyok. Néha csináltattak velem teszteket, de azzal is csak “kivizsgáltak”, és nekem attól nem lett jobb soha. ENNEK SEMMI ÉRTELME!

2. Azért azt nagyon köszönöm, amit a #2-es válaszíró írt! Sajnos már gondoltam rá, de úgyse vennék meg nekem azt. De ha örömet okozna neked, ha használnám, rendelhetek is a neten. (sajnos képeslapot nem tudnék postázni róla)

3. És ha ez a szüleim ünnepe, és az jó nekik, ha adnak valamit, akkor adhatnák inkább a tesóimnak... akik legalább boldogak lennének tőle.

4. Egyébként szerintem nem is érdekli őket, hogy milyen a hangulatom. Mert amúgy kit is érdekelne??? Itt is csak azt kapom vissza, amit ÉN írtam a kérdés leírásában: az #5-ös válaszíró összegezte az egész gondolkodásomat.

Az apukám pl. szerintem el is felejtette, hogy ma van.

Az anyukám meg szeretné, hogy vele együtt menjek bevásárolni, hogy ott válasszak ajándékot. Szóval még nem vettek semmit.

És NEM vagyok életellenes, csak furdal a lelkiismeretem, ha ajándékot vesznek nekem. ENNYI. Az átlagos napokon általában jó a hangulatom.

És az volt a kérdésem, hogy MIT MONDJAK A SZÜLEIMNEK, HOGY NE VEGYENEK NEKEM SEMMIT

Nem számítottam rá, hogy ennyi “jószívű” ember fog KOMMENTET írni rá. (meg hogy a többi kedves ember meg pontozza ezeket)

Én kérek elnézést, de a véleményetekre NEM voltam kíváncsi. (én is tudom, hogy sokan utálhatnak engem, meg hogy hülyének néznek, DE nem megerősítésre volt szükségem)

Így összességében NAGYON KÖSZÖNÖM A “VÁLASZOKAT”! nagyon jó érzés volt végigolvasni ezt az egészet...(főleg ezen a szép napon)