Mi volt a legrosszabb ajándékod?
Kezdem én:
Igazából ez nem lenne rossz de kezdjük. Szóval kb. 10 éves lehettem és egy rokonomtól(nem voltunk olyan nagyon közeli kapcsolatban, de azért pl.:szülinapon, névnapon, ünnepeken köszöntjük egymást)kaptam(karácsonyra) egy olyan 500-1000 forint értékben egy játék barbie babát hozzá egy hintót és ennyi. Ezzel nem lett volna baj, meg ugye a szándék a fontos. Csak hogy én SOHA az életben nem babáztam, a kezembe sem vettem egyet sem. Ja és én lány vagyok! Mivel 2 fiú tesóm van mindig a bátyjám feje után mentem. Ha ő kocsikkal játszott akkor én is. Na mind1. Szóval a lényeg, hogy sose játszottam babával. A baj ott kezdődik, hogy ezzel az illető tisztában is volt, szóval itt nem játszik szerepet az hogy "a szándék a fontos".
Nektek mi volt?
Egy olyan ajándék, amit sosem kaptam meg - szintén Barbie.
Sosem volt igazi barbim, drága muri. Volt egy időben állatorvos barbi, de nem ám akármilyen, gagyi műanyag állatokkal, hanem szőrös plüsscica volt a készletben. Na, az nekem nagyon kellett. Apám egyszer megvette születésnapomra (elváltak a szüleim), de nem kaptam meg, mert az akkori anyósáéknál volt elrakva, és mi nem jártunk arra. Csak elmesélték, hogy van, alig vártam, hogy menjek.
(A sztorihoz hozzátartozik, hogy messze laktak és apám nem a kapcsolattartó szülő mintaképe, ritkán mentem hozzájuk + akkoriban még másik városban laktak, mint az említett anyósék.)
Lényeg a lényeg, kèt vagy három évig ment, hogy nem kaptam meg az állatorvos barbimat, pedig én nagyon vártam minden alkalommal.
Aztán egyszer valami külföldi ismerős hazalátogatott váratlanul a nagyszülők szomszédságából, és a gyereknek adni kellett valamit: a barbimat kapta meg, mert lekapták a szekrény tetejéről, hát úgyis ott áll évek óta, én már lassan kinövök belőle.
Nekem utólag mondták csak, mikor egyszer újra rákérdeztem... így nem lett soha igazi állatorvos Barbie-m.
Már rég felnőttem (és mégse lettem állatorvos), de ez örök tüske maradt. :(
Apám évekig Toffifee-t kaptam. Változó volt, hogy volt-e a dobozban egy kis pénz is vagy csak a csoki. Alapból se nagyon szerettem ezt a csoki, de egy idő után már undorodtam tőle, hogy ezt kapom mindig. Elváltak a szüleim, mindig úgy éreztem apám igazából anyám miatt, érdekből tart velünk kapcsolatot. Szinte egy szimbólumnak éreztem, hogy nem ismer engem és nem is akar jobban ismerni. Egyszer kiakadtam, utána egy ideig kérdezte anyát, hogy mit kellene vennie. Azután átállt a pár száz forintos boltokban kapható bögrékre (lakás no go zóna bögréknek) és testápoló csomagokra (ezeket általában továbbajándékozzuk).
Bár az se volt a legjobb ajándék, hogy a nagyjából 5 éve nem látott nagymamám nekem nem adott semmit, a féltesó húgomnak, akit szinte havonta lát meg egy doboznyi dolgot hozta. Kb. egy év múlva kórházban voltam, meglátogatott, akkor kaptam pár darab banánt.
(Egyébként nekem is súlyproblémáim voltak/vannak/lesznek, ilyen-olyan módon gyakran megjegyzéseket tettek rám, de azért a kaja ajándék gyakran előjött a családtól.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!