Ivóvíz probléma. Miért nem sótalanítják a tengervizet nagy mennyiségben?

Nagyon költséges és energiaigényes folyamat ez. Egyelőre nem nagyon találtak olyat, ami világméretű megoldást tudna nyújtani. Így csak a gazdag országok engedhetnek meg maguknak ilyen sótalanítókat. Pl Egyesült arab emírségek (itt van Dubaj is).

Az édesvízkészletük növelése érdekében egyre komolyabban gondolják azt a tervet, hogy az Antarktiszról fognak felvontatni egy óriási jéghegyet (elvileg hosszú évekig nem olvadna el, mert hőszigetelő és a fehér színe is visszaveri a fényt), és abból szerzik majd be az édesvizet, mert még ez is olcsóbb lenne, mint a mai sótalanító technológiákkal kinyerhető édesvíz.

Szóval itt tartunk most. Természetesen rengeteg projekt van, ami ezt a problémát szeretné megoldani, de egyelőre semmi nagy bejelentés nincsen.

A világ számos részén van most is hatalmas szárazság. Indiában pl milliós városok maradnak vezetékes csapvíz nélkül éppen. Tehát az édesvíz elérhetőségénél lassan nem lesz égetőbb probléma a bolygón!! Ha olyan egyszerű lenne a sókivonás, nem nagyon lehetne beszélni olyan mértékű népvándorlásról és háborúkról, mint amoket felvázolsz, ez való igaz.

Ó, hogy erre miért is nem gondolt senki?

Egy részről, csinálják, pl Izraelben meg az USA-ban is. Más részről, ipari méretekben is k.va drága. Számold ki, hogy hány forintra jönne ki a katonai boltos vized literje, és szorozd fel azzal, amennyit egy hónapban otthon elhasználtok.

Én nem értem, miért lenne drága. Ahol szárazság van, ott általában rengeteget süt a nap. Miért nem raknak ki napelemeket kifejezetten erre a célra, és ingyen meg lenne oldva. Vagy sima tükrös berendezéssel is lehetne: pár száz nagy tükör fényét egy helyre irányítani, és azzal forralni. Az is ingyen lenne.

Egy négyzetméterre beeső napfény energiájával egy ember egy napi ivóvízszükségletét kb 1 óra alatt elő lehetne állítani, teljesen ingyen.

"Egy négyzetméterre beeső napfény energiájával egy ember egy napi ivóvízszükségletét kb 1 óra alatt elő lehetne állítani, teljesen ingyen."

ja, csak kéne főzni, mosni, meg hátsód is meg kéne néha tisztogatni és akkor még a mezőgazdaságról, hogy legyen mit enni szó sem eset. a különbség kb. százszoros.

A Föld vízkészletének 97%-a a tengerekben van sós víz formájában.

2,5% a sarki jégsapkákban van fagyott állapotban, ez édesvíz ugyan, de nem hozzáférhető.

Csupán 0,5% az édesvíz, ez vesz részt a víz körforgásban, ebből állnak a folyók, a tavak az eső és csapadékfelhők, továbbá a talajvíz.

Az érzékeny klíma csekély változására drasztikus anomáliák jönnek létre, az intenzívebb párolgás egyes területek vízbázisát teljesen elpárologtathatja és ugyan az esők is nagyobb vízhozamúak lesznek, hiszen az a vízmennyiség, ami a légkörbe kerül páraként, biztosan visszahullik, de nem feltétlenül ott, ahonnan elpárolgott, így egyes területek, amik összességükben hatalmasak is lehetnek, kifejezetten vízszegénnyé változhatnak.

Ennyit biztosan tudunk, és talán különféle módszerekkel lehetne is a tengervizet sótalanítani, amire főleg kezdetben biztosan lesz törekvés, de azt a vizet oda is kell szállítani, ami hatalmas költség, meg gondoljunk csak bele, nem csak a humán szükségletet kell pótolni, hiszen minden kiszárad, valóságos folyót, vagy folyókat kellene odairányítani, öntözni a talajt, a növényeket, mesterséges esőket csinálni, vagy valami ahhoz hasonlót, hogy továbbra is fenn lehessen tartani az életet, de ennél feltétlenül sokkal egyszerűbb az, ha az ott lakók elköltöznek onnan.

Kissé durva hasonlatban akár a Szaharát is lakhatóvá lehetne tenni, jó sok vizet odaszállítva, de ez aligha lenne rentábilis, nem tudom, hogy valaha is fog ott tartani az emberiség, hogy ilyen jellegű beavatkozás sikeres lehessen, mert ugye a Szahara óriási területét a növekvő számú emberiség lehet, hogy majd el akarná foglalni, csakhogy az erre szükséges erőfeszítések ezt igencsak megnehezítik.

Természetesen ekkora energiabefektetésre azért különösen kezdetben nem lenne szükség, hiszen a víz azért fokozatosan csökkenne csak le a kiszáradó területekről, így egy darabig lenne talán értelme küzdeni a szárazság ellen, de egy határ után már aligha, ezen a módon nem lehet a klímaváltozás ellen hatásosan küzdeni, maximum ideiglenesen lenne életmentő szempontból értelme.

Sótlanítják sok helyen.

De energiaigényes eljárás ezért drága.

A szegény országok ahol villany sincs a napelemet sem engedhetik meg maguknak.

Mondjuk ha egy közvetlenül nap energiával működtetett zárt párologtató rendszert építenének az lehet jobb hatékonyabb lenne.