Válaszolnátok egy idődilatációval kapcsolatos kérdésemre? Az igen vagy nem válaszoktól kíméljetek meg. (Alul bővebben)
Van egy egyenes melyet jelöljünk a-val. Az „a" egyenes mentén halad egy fényforrás melyet jelöljünk b-vel. Az „a" egyenes egy tetszőleges pontján legyen egy megfigyelő melyet jelöljünk c-vel. Az „a" egyenes egy másik tetszőleges pontjára mely legyen d pont emeljünk merőlegesen egy másik egyenest melyet jelöljünk e-vel.
Az „e" egyenes egy tetszőleges pontján mely legyen f pont szintén legyen egy megfigyelő.
Mint látjuk a „c" és az „f" ponton lévő megfigyelők nyugalomban vannak egymáshoz képest, azonban a fényt kibocsátó test külön-külön másképp mozog a két megfigyelőhöz képest, hiszen a „c" ponton lévő megfigyelő a „b" fényforrás mozgásának pályáján van, míg az „f" ponton lévő máshol, amiből az következik, hogy a két különböző ponton lévő megfigyelő más-más frekvenciát is fog mérni már amennyiben mérnék a fényforrásból feléjük érkező fény frekvenciáját de ez itt most nem lényeges.
Ami a lényeg és ami egyben a kérdésem is: hogyha egyazon test másképp mozog kettő vagy több másik testhez képest de ezek a testek nyugalomban vannak egymáshoz képest, akkor hogyan lehetséges más-más időmúlás különbözet a nyugalomban lévő testek és a hozzájuk képest mozgó test között úgy, hogy az egymáshoz képest nyugvó testeket akár egyazon objektum különböző részeinek is lehet tekinteni???
válasza:Az idődilatáció nem függ attól, hogy a test pályája átmegy-e rajtad, vagy sem. A sebesség irányától sem függ.
Attól sem függ, hogy közeledik-e vagy távolodik-e feléd. c és f megfigyelők állnak egymáshoz képest, a rendszereikben (amelyek megegyeznek de ez most mellékes) ugyanakkora sebesség_nagyságú_ a b fényforrás, így, c és f megfigyelők ugyanakkora idődilatációt rendelnek a b fényforráshoz.
Az, hogy mit látnak a b fényforrásból egy más káposzta, és, első körben nem érdemes/szeretném bekeverni, csak ha eddig okés, vagy, ha az is érdekel.
A kérdésem feltevésekor távolságokról nem ejtettem szót ezért kiegészíteném a kérdést.
Tekintsünk most el attól, hogy az univerzum tágul, azért mert irreálisan nagyobb távolságokra fogom értelmezni a dolgot.
Az „e" egyenesen lévő „f" pont legyen jó nagy mondjuk néhány milliárd fényévnyi távolságra az „a" vonaltól.
Ez esetben a „b" test ami az „a" vonal mentén halad és ami legfeljebb maximum a fény sebességét nagyon megközelítő sebességgel haladhat, az „f" ponton lévőhöz képest a nagy sebessége ellenére olyan lenne, mintha állna miközben az „a" vonalon lévő „c" megfigyelő bármekkora távolságra lehet az „a" vonalon mozgó testtől mert az akár szintén több milliárd fényévnyi távolság ellenére a közeledés vagy távolodás mértéke ugyanolyan maradna mintha csak néhány km-re lenne a hozzá képest mozgó „b" testtől.
A következő kérdésem most már nyilván világos: a „c" és „f" ponton lévők idődilatációja ilyen felállásban is azonos a „b" mozgásban lévőhöz képest?
válasza:„Az idődilatáció képletében csak a sebesség nagysága szerepel, az iránya és a helye nem."
A képlet szerint ez valóban így van. De! A sebesség vagyis valami mozgásának a mértéke, csak egy másik valamihez képest értelmezhető. Ezek a „valami"-k a példámban a c és f ponton lévő megfigyelők.
A sebesség nagysága a példa szerint a c ponton lévőhöz képest távolságfüggetlen, míg az f ponton lévőhöz képest viszont távolságfüggő. Tehát az „a" vonalon mozgó test sebességének nagysága eltérő a c és az f ponton lévőhöz képest.
Az irány és a hely azért nem szerepelhet a képletben (szerintem) mert úgy ahogy írtad a sebesség nagysága az ami fontos. Ezért az iránynak és a helynek szükségtelen a képletben benne lennie.
Az viszont más kérdés hogy az irány és a hely hogyan határozzák meg az egymáshoz képesti sebességet.
válasza:> „A sebesség nagysága a példa szerint a c ponton lévőhöz képest távolságfüggetlen, míg az f ponton lévőhöz képest viszont távolságfüggő. Tehát az „a" vonalon mozgó test sebességének nagysága eltérő a c és az f ponton lévőhöz képest.”
Itt kavarodás van. Sebesség alatt _nem_ a megfigyelőtől való távolodást kell érteni. Hanem egy rögzített inerciarendszerben mért pillanatnyi sebességet. Ezt a rendszert adjuk meg általában megfigyelővel.
Például: ha valaki ül a körhintán, akkor a körhinta közepén levő oszlopnak a rendszerében van sebessége, és van idődilatáció is, hiába nem változik a távolsága tőle.
Értem.
Tehát azt mondod, hogy miután c és f megfigyelő nyugalomban vannak egymáshoz képest ezért c és f egyazon inerciarendszerhez tartoznak és ezért bármi ami ehhez a rendszerhez képest mozog annak a valaminek az egész rendszerrel szemben van idődilatációja, amiből az következik, hogy c és f idődilatációja azonos az a vonalon mozgó b testtel szemben.
Lényegét tekintve ezt szeretnéd mondani???
Gondoltam.
És köszönöm a válaszaidat.
Az eredeti kérdésem feltevésekor (kiírásakor) is gyanítottam, hogy ez lesz a problémám megoldása.
Ettől függetlenül töprengek tovább, hogy hogyan tudnék ezen a dolgon mint ahogy sok más dolgon is fogást találni.
Akkor ezt a témát lezártuk.
Üdv
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!