A növények belső szabályozó rendszere hogyan működik?
Az állatokét vélem érteni.
Az állatokra eleve jellemző a specializált sejtcsoportok, szervek létrejötte, melyek egy egy feladatra szakosodnak. (a törzsfejlődés során is ez volt a tendencia).
A hormontermelő szerveink jól körülhatárolhatóak (mellékvese, pajzsmirigy, hipotalamusz, etc).
Az állatoknál ezek a szervek kapnak valamilyen ingert, ami aztán a szervben a hormontermelésért felelős sejteket ingerli. De ahhoz hogy megváltozzon az endokrin rendszerünk működése, mindenféle képpen valami receptor ingerlése lesz az első lépés.
Pl melatonin kezd termelődni ha a szemben a fotoreceptorok nem kapnak ingert (sötét van). Vagy a vesetestecskékben lévő mindenféle ozmoroceptorok kapnak ingert az éppen aktuális Na+ koncentrációról, ezáltal jut el az infó az agyba, ahol megkezdődhet, vagy gátlódhat az ADH termelése.
De a növényekben nincsenek receptorok, a sejtek teljesen függetlenül veszik fel az ingereket a külvilágból, már ha eljutnak hozzájuk. Egy levélben a parenchima sejtek nyilván több ingert kaphatnak mint a szállítónyalábokat alkotó sejtek.
Jól értem tehát hogy a növényeknél idegrendszer híján, minden egyes sejt külön-külön válaszol a környezeti ingerekre?
Ezt pedig parakrin, vagy autokrin hormontermeléssel teszi, nem?
Tehát mondhatni, az állatokban van egy "felsőbb, centralizált központ, ahol kiválogatódik mind a belső mind a külső környezetből érkező információk tömkelege, és aztán a központ ad parancsot a hormonok termelésének helyeire.
Ezzel szemben a növényekben minden sejt amolyan "ott segítek ahol tudok" módon, válaszol egymaga az érzékelt ingerekre?
A növényekben nincsenek állati értelemben vett szervek (én igy tanultam).
Tehát nincs egy konkrét szerv, amit ha eltávolítunk akkor az teljesen életképtelen maradna, és a növény is életveszélybe kerülne a hiányától.
Apró levéldarabkából is képesek újraképezni magukat ha kell.
Van tehát megoszlás hogy mely sejtek termelhetnek bizonyos hormont?
Vagy bármelyik bármit, csak megfelelően kell ingerelni?
Ugyanis sejtféleségek vannak, nyilván más egy parenchima sejt, egy epidermisz sejt, egy merisztéma sejt hormontermelési sajátsága. Auxin nyilván más más mennyiségben keletkezhet a felsoroltakban.
Valaki aki ezt jobban átlátja?
Idegrendszerük valóban nincs, de a növényi sejtek egy bizonyos infót képesek kémiailag stafétaszerűen, meglehetősen gyorsan közvetíteni egymásnak a növény testén át.
Nézd meg egy mimóza reakcióját sérülésre, egy vénusz légycsapót, vagy azokat az afrikai fákat, amelyek az alapján is elkezdik gyártani a megrágást akadályozó rossz ízanyagot, hogy a SZOMSZÉDOS fát rágta meg a zsiráf.
A növény belső információforgalma tisztán kémiai, de közel úgy működik, mint egy idegrendszer.
A növényeknél is megvannak a hormonok termelődési helyei, még ha valóban nem is központosult annyira a szabályozásuk. A növényi hormonoknak is van endokrin hatásuk. Pl. a fototropizmus során a fény érzékelése a hajtáscsúcsban történik. Az auxin is itt termelődik elsősorban. A többi hormonnak is megvan a fő termelődési helye.
(Mellesleg már majdnem minden emberi szervről kiderült, hogy termel hormont.)
#Wadmalac
A mimóza és a vénusz légycsapó esetén pont elektromos jeltovábbítás történik.
"#Wadmalac
A mimóza és a vénusz légycsapó esetén pont elektromos jeltovábbítás történik."
thx, ezt nem tudtam.
De sok más fajtánál láttam már baromi gyorsan terjedő kémiai jelet, meg sem fordult a fejemben az elektromos jel.
Pedig valóban van a növényeknek általánosabban is elektromos működése.
Videót nézzétek meg:
Transzgén növény, amibe egy calcium szenzorfeherjét ültettek, így fluoreszcensé válik a szabad Ca hatására. Egy sima kamerával vizsgálható így a calcium jelátvitel.
Nagyon látványos ahogy a kukac rágja és végigszalad a szignál :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!