A Napunk fényévi távolságokról milyen színü?

"a Nap abszolút magnitúdója +4,83 a V (sárga) sávban és +5,48 a B (kék) sávban"

[link]

Szóval 10 parszek távolságból még látható, mint egy nagyon halvány csillag. Ahogy távolodunk, egyre sárgábbnak fog tűnni. 15-17 parszekről már alig lenne látható szabad szemmel.

(1 parszek = 3,26 fényév)

Gondolom arra vagy kíváncsi, hogy szabad szemmel milyen színűnek látnánk "csillagászati távolságból".

Kezdjük a kiegészítéseddel. " Kb. hány fényév a határ amelyről lehet még látni?"

Kb. ötven-ötvenöt fényévnyi távolságból még megpillantható lenne szabad szemmel. Abból a távolságból kb. 6-os magnitúdójú csillagként pislákolna. Ugyanis az "abszolút magnitúdója" 4,8.

Mi az abszolút magnitúdó? (Magyarul abszolút fényesség.)

[link]

A színe - szabad szemmel - abból a távolságból is fehér, sárgásfehér lenne, főleg, ha egy a Földhöz teljesen hasonló bolygó felszínéről néznéd.

De mint mondottam, a bolygó nem lehetne sokkal távolabb ötvenöt fényévnél, fényszennyezés mentesnek, erősen fénylő hold mentesnek, és sötét éjszakai oldaláról látható irányba kellene legyen a Nap.

dellfil

1 parsec = 3,262 fényév.

55 fényév = 16,860 parsec

Nem tévedtem sokat, a sacc/kb-val. :D

dellfil

"Miért? Olyan kicsike?"

Ahogy vesszük... :)

Nos a csillagok abszolút fényerejét, azaz azt, hogy mennyi energiát sugároznak ki adott idő alatt, első sorban(!) a tömegük határozza meg. Annyira, hogy a kis tömegváltozásra is nagy energia kibocsájtási változással felelnek.

"A 0,1 és 10 naptömeg közötti csillagoknál ez az összefüggés matematikailag így írható fel: L ~ M3,5 azaz a fényesség a tömeg 3,5-ik hatványával egyenesen arányos. Ez a tömeg-fényesség reláció."

Azaz egy kétszer nagyobb tömegű csillag mint a Nap nem kétszer fényesebb, hanem 2^3,5-szer fényesebb mint a Nap.

A Napunk tömegét egynek véve, (ez a gyakorlat a csillagászatban, ha más csillagok tömegét akarjuk leírni) és statisztikát készítve az ismert csillagok tömegéről, azt találjuk, hogy - átlagban - száz csillagból nyolcvan kisebb tömegű mint a Nap.

De! Ez nem a "szabadszemes" csillagokra vonatkozik!

A fentiek miatt ugyanis a legtöbb látható csillag akkora, vagy nagyobb mint a Nap. Az ötven fényéves körzetnél távolabbi csillagoknak nagyobbnak kell, hogy legyenek mint a Nap, hiszen csak így pillanthatók meg. És igen, a szabadszemes csillagok nagy hányada messzebb van mint ötven fényév. (Viszont ötven fényéven belül sokszorosan több csillag van, mint amit szabad szemmel láthatunk. Csak a méretük miatt túl halványak.)

Nem ragozom tovább, kis logikával beláthatod, hogy nem is oly kicsi a Nap, a csillagok nagy családjában. Persze vannak durva jószágok is.

Olyanok, amelyek pl 1600 fényévről (ötven fényévről nappal is látszana!) is fényes csillagként ragyognak az égen. A Deneb:

[link]

A Rigel

[link]

Még valami. Ne tévesszen meg, hogy időnként "törpe" néven illetik a Napot a csillagászok.

Mert:"Egy forró és fényes fősorozatbeli csillagra lehet hivatkozni, mint óriáscsillagra, ugyanakkor néhány fősorozatbeli csillagot hivatalosan törpének kell hívni, melyeknél nem számít, hogy mekkora a méretük, vagy a fényességük."

A miértre itt a válasz:

[link]

Elnézést, hosszadalmas lett. Pedig még csak el sem kezdtük körbejárni a témát... :)

dellfil

"Miért? Olyan kicsike?"

Igen, egy teljesen átlagos "mini" csillag. Törpe fősorozatbeli csillagnak is szokták hívni, ilyenből van talán a legtöbb, teljesen átlagos csillag.

A nap látott színét (mármint hogy sárgának látjuk) a légköroptika okozza. Ami a kék színű összetevőket szétszórja.

Tulajdonképpen ezért kék az ég!

A világűrből és egy másik idegen bolygó más összetételű légköréből is más színűnek látszana.

Amúgy meg fehér az űrből nézve.

[link]

"Ugyan sárgának látjuk, de igazából szivárványszínű, amiből a zöld a legerősebb, de ettől még fehér."

:D

Nem véletlen írtam, hogy: "...főleg, ha egy a Földhöz teljesen hasonló bolygó felszínéről néznéd."

Azaz légköre is olyan lenne, mint a Földé. :)

dellfil