Lesz emlékbeültetés?

Egyszerűbb memórianyomokat már kódoltak be patkány hippocampusba. Optogenetikával és chemogenetikával... Ha tudjuk magát az engramot, a kódoló populációt akkor blokkolható maga az emléknyom. Ám ezek csak egyszerűbb esetben működtek, pl hogy féljen egy adott dobozban az állat, vagy sem. Előtté kondícionálták egy negatív ingerrel, majd ki-be kapcsolhatóvá tették neurobiológiai módszerekkel.

A beültetéses cikket még nem olvastam el, de vannak érdekes kísérletek.

Azt nem tartom valószínűnek, hogy a közeljövőben embereknél teljes emléknyomokat lehessen beültetni, mert nagyon bonyolult a kódolás és mondjuk egy érettségi tétel kódolása érint minden szenzoros kérget, neokortexet, asszociációkat a hippokampuszon keresztül. Erősen összekapcsolva a limbikus rendszerrel, érzelmekkel.

Az emlékek mindig neuronpopulációk hálózatán alakulnak ki, (engram, kódoló neuronösszeszerelődés) Ehhez sejt szintű módszerek kellenének. Egérnél, főemlősnél a koponya felnyitható és lézerrel génmódosítás után bekódolhatóak infók egy ablakon keresztül. Vagy ugyancsak génmódosítás és chemogenetikai módszerekkel befolyásolhatóak a neuronok.

Viszont embernél, főleg egészséges embereknél nem tudom elképzelni, hogy valaha is engedélyeznek koponyafelnyitást és idegi génmódosítást.

Esetleg a középtávoli jövőben ha valami scifibe illő technológia létrejöhet, amivel fMRI-hez hasonlóan, csak sejt szinten lehet kiolvasni vagy stimulálni infókat... de még ez is fényévekre van attól, hogy a teljes folyamatot értsük. Ugyanis a kódolás maga a dendritfákon és szinapszisokon zajlik, ahhoz pedig elképesztően nagy felbontás és szubmikronos szint kéne több millió sejtstruktúrán. Ez jelenleg még optikai módszerrel is csak elméletben kivitelezhető koponya felbontás és implantáció után. Sajnos a fizika határaival nehéz játszani elektromágneses hullámoknál... ezért több száz év alatt se biztos, hogy lesz ilyen eszköz.

Ha engedik a génmódosítást, akkor viszont RF hullámokkal kiválthatóak mintázatok a jövőben..ehhez speciális konstrukciók kellenek, hogy bizonyos neuronok csak bizonyos frekvenciára ingerlődjenek... és egy Wifi antenna mellett ne robbanjon fel az agyad :D

#2, Olvastam erről pár publikációt. Epizodikus memórianyomokat tényleg valamilyen szinten el lehet hitetni az aggyal, hogy az valóság.

Ergo az agy, nem tudja később megkülönböztetni, hogy az képzelet vagy valóság volt.

Viszont ehhez hipnózis alatt az agynak le kell generálnia az emléket, ami nyilván lehet teljesen valóságos is. Itt egy érdekes "label" van az emlékeinken. Avagy egy jelző, hogy az az adott emlék fantázia, vagy valóság volt. Esetleg álom. Néha ezek tompulnak, és összekeveredik a kettő. Hipnózis során ez a tudatos címke tűnhet el.

Viszont ez a módszer eléggé kiszámíthatatlan és sok időt vesz igénybe egy epizódikus nyom kialakítása.

A nehezen elsajátítható tudást, legyen az munkamemória, implicit/explicit memória, motoros skill memória stb... ezzel nem lehet rögzíteni.

Transkraniális mágneses stimulációval már viszont csináltak olyat, hogy előidézték azt az oszcillációs mintázatot az agyban(nem sejtszintű, csak globális agyi oszcilláció amit az EEG is mér), amit egy profi (teniszező, sakkozzó stb) agyából rögzítíttek. Ezáltal gyorsult a tanulási folyamat a naív embernél.

Bár ez sem túl specifikus, de jó alap lehet... egyes emberekből kinyerjük a tudás felidézésekor keletkező mintázatokat, majd bekódoljuk egy másik ember agyába, tMS-el vagy DC ingerléssel. Esetleg a jövőben sejt szintű módszerekkel. Az lenne nagy dobás, hogy egy egér agyából kiszedett engramot egy másik egér agyába viszünk át, és ugyan úgy felismeri és fél a spéci mintázatú dobozban, amiben a másik állat büntető ingert kapott.

Mi is a kódolással foglalkozunk, és azért vannak különbségek egyes állatok közt... sejt szinten. Ugyanakkor lehetséges, hogy mesterséges neurális hálózattal, mesterséges mintázatokkal generálhatunk egy általános kódolást...

Az izgalmas ebben az, hogy nem is feltétlenül kell értenünk az agy működését ahhoz, hogy tudjunk kommunikálni az aggyal.