Amikor tudósok olyat állítanak, hogy "150 millió évvel ezelőtt történt esemény, vagy élt állat" stb. , akkor beleszámítják, hogy akkoriban egy nap nem 24 óra volt, hanem mondjuk 21-22?

#3 -nál a pont. Nem kell beleszámítani azt hogy régen egy év mennyivel kevesebb napot tett ki, mert az év hossza azaz hogy mennyi idő alatt kerüli meg a föld a napot, nem változott!

Másrészt a pontosság miatt sem kell ezzel számolni. Az ilyen "távoli múlt" eseményeinek adatait csak bizonyos tűréssel tudják megadni. Ami akár +-1 millió év is lehet!

(

Máig tartó a vita hogy a dinoszauruszok kihalását elindító esemény 65 vagy 66 millió éve volt.

[link]

)

De a lényeg hogy ilyen pontosságnál 1 év gyakorlatilag sem számítana, nem hogy néhány nap.

További árnyalatot tesz a kérdéshez, hogy sokféle kormeghatározás van és ezek pontosításával is foglalkoztak már több körben. Így újabb kutatások akár felül is írhatnak egyes betájolt korokat, amire szintén vannak példák és bizony tologatják, pontosítják adott események korát egyébként is.

Esetleg még a kérdéshez egy dolog. A különféle kormeghatározások nem napokkal és még csak nem is évekkel számolnak, hanem egyéb anyagi összetevők adagjaival. Azokat mérik és mintegy felszorozzák, hogy hány évnek felel meg. Ha kiderül, hogy adott anyag mennyiségét valami befolyásolja a különféle korokban, akkor megint pontatlanság következik a mérésből, mert az összetevők csökkenését és növekedését állandónak tekintik (már aminél). Szóval ha adott összetevő mégsem a feltételezett kiindulási mennyiséggel rendelkezett, pl a klíma miatt, akkor még a kiindulási mennyiséget is be kellene tájolni, és az megint rejt pontatlanságokat.

A C14 kormeghatározást pl eleinte sokkal többre használták, míg újabb felülvizsgálatok miatt lehatárolták a maximum kort amit azzal meg lehet állapítani. És még egyéb nehézségei is felmerülnek, érik kritikák a módszer pontosságát, mert sok a változó tényező.

Talán érdekességként egy példa a 14C kormeghatározás pontosítására. A módszer a szén 14 felezési idejét méri, ami 5730 év (± 30év). Itt tehát amivel számolnak az nem egy év és nem egy nap, hanem 5730 év, azt osztják-szorozzák a lelet tartalma szerint. Csak visszakanyarodva a kérdéshez is.

Rájöttek, hogy a légkör tartalma is változik és ez kihat a minták 14C tartalmára, ezért kalibrációs metódusokat dolgoznak ki.

"A kalibráció fontosságát a 3. ábra szemlélteti. Az ábrán a kalibrációs görbe 0–22000 cal BP közötti szakasza látható.

Példaként egy 15000 „éves” (BP) mintát mutatunk: kalibrálás nélkül a minta keletkezési idejét i.e.

13050-re tennénk, holott csaknem 3000 évvel régebbi, valójában i.e. 16000-ből származik."

[link]