Mi a tudomány?

Röviden: A tudomány – így a különböző tudományágak – a valós világ jelenségeinek, illetve az ezek közötti valós összefüggések feltárásra, megismerésére irányuló erőfeszítés, objektív módszerekkel. Illetve tudomány alatt értjük mindazt a tudást, amit ezen megismerésre irányuló tevékenységeink során összegyűjtöttünk.

A tudományt a tudományos módszer teszi tudománnyá. Ezek azt hivatottak szavatolni, hogy ugyanazon kijelentések alatt ugyanazt értsük (erre szolgálnak a pontos definíciók, a mértékegységek segítségével a kvantitatív természetű leírás). A tévedések, hibák, ne adj isten a csalások, átverések elkerülése miatt fontos szempont, hogy a megismerés reprodukálható legyen, a mérések, megfigyelések újra elvégezhetőek legyenek, vagy ha erre nincs mód, akkor a következtetés maga legyen megismételhető. Szintén fontos kritérium, hogy bármilyen tudományos kijelentésnek legyen prediktív – előrejelző – képessége, mert ez szavatolja, hogy az adott kijelentés állítson is valami valós természetű dolgot a világról (ennek a következménye az a kritérium, hogy bármilyen tudományos állítás falszifikálható kell, hogy legyen, hiszen ez a predikciót és a ténylegesen megtörtént folyamat végeredményét össze lehessen vetni, így a kijelentés helyes vagy helytelen voltát ellenőrizni lehessen).

Nyilván a legtisztábban a természettudományok, az egzakt tudományok tudnak ezeknek a módszertani kritériumoknak megfelelni. Más tudományágaknál bizonyos kirtériumoktól kénytelenek vagyunk eltekinteni, de minden tudományágnak megvannak a maga extra tudományos módszertani kritériumai. Pl. az absztrakt tudományoknál (matematika, logikia) a tudományág jellege miatt eltekintünk a megfigyelésekre, mérésekre való alapozottságtól, hiszen pont az a lényegük ezeknek a tudományoknak, hogy egy elvonatkoztatott „térben” tárnak fel összefüggéseket. A társadalomtudományok nagyon sokszor természettudományos eredményekre is alapoznak elég erősen, ott viszont – mondjuk egy történelemtudománynál – a folyamatok, összefüggések kvantitatív természetű leírása helyett – jobb híján – gyakran kvalitatív természetű leírásokkal találkozunk.

A filozófia az, ami kicsit kilóg a sorból, amit – szerintem – jobb híján sorolunk a tudományok közé, mert valóban van benne egy jó adat tényszerű ismeret – pl. hogy Platón mikor élt, mikor milyen művet vetett papírra –, de a filozófia részben ki is lóg a tudományok közül, mert szubjektív természetű – pl. egy erkölcsfilozófia azért eléggé szubjektív tud lenni – más megközelítésben meg a filozófia összefogja és magában foglalja a tudomány egészét, csak azt egy kicsit felülnézetből, általánosságban vizsgálja (metafizika, tudományfilozófia, ismeretelmélet, lételmélet). Ahogy a művészet, a vallás nem tudományon belül, hanem a tudomány mellett helyezkedik el, úgy egy kicsit a filozófia is, másik oldalról a filozófián belül van a művészet és a vallás is.

Wadmalac válaszával értek egyet, de kiegészíteném még némileg.

"A tudomány a környezeti információgyűjtésünk, ezen információk feldolgozásának, rendszerbe foglalásának és felhasználásának a metódus bizonyos tudományos módszertanbi követelmények szem előtt tartásával. "

Ez az én teljes véleményem.

tehát a tudomány egy olyan megismerési folyamata (bárminek) ami betartja a tudományos módszertan krítériumait.

lehet nem tudományosan is ismereteket szerezni a környezetünkről, pl az is ismeretszerzés, információ gyűjtés ha a szomszéd Mari néni pletykáiba belehallgatok. Vagy csatlakozok valami szektához ami ilyen-olyan titkos tanokból vezeti le hogy szerintük hogyan működik a világ.

Ezek is ismeretszerézi módok, csak nem tudományosak.

Nem cáfolhatóak, nem tervezhető kísérlet se az igazolásukra se a cáfolásukra, nem illeszthetőek más már beigazolódott modellekhez.

Szóval a tudományt a módszertan teszi tudománnyá az ismeretszerzésen kívül.

Kettessel pont ezért merek vitába szállni, mert a bölcsészettudományok nagy részére egész egyszerűen nem értelmezhetőek a természettudományokban megfogalmazott alapvető módszertani tételek.

Pl a régészeken hol lehjet számonkérni a kísérletes megismételhetőséget?

Ismételje meg előttem a pun háborúkat, vagy mi?

Eleve lehetetlen. A régészet fele kb nem több mint valószínűség alapján történő találgatás, aztán ha nincs jobb ötlet akkor elfogadja a szakértői közösség.

nyilván tudományosabb mintha csak úgy a hasamra csapva találnám ki a múltat, de nem keményvonalas tudomány.

Egyébként mit jelent hogy "szubjektív véleményünkre" vagy kíváncsi?

Szubjektív véleményem szerint egy nagyon jó hobbi, amit én idővel szakmámként is szeretnék művelni.

De ezzel nem hinném hogy sok újat mondtam. Vannak dolgok amiket egyes emberek megszállottan csinálnak, másokat pedig hidegen hagy.

#%: kiegészítés jogos, csak rövid morfondírozás után nem akartam olyat írni, amiben szerepel a tudomány szó bármilyen aspektusban, hátha valaki önmagával definiálásnak veszi. :D

De igen, lényeges, hogy az információk gyűjtését, felhasználását, ellenőrzését egy önmagát folyamatosan javító és kontrolláló metódus mentén végzi el.

Számomra a tudomány egy utazás, ami a világ megismerését tűzte ki célul. És mindent eldob és figyelmen kívül, hagy ami ezt a folyamatot gátolhatja.

A tudomány az emberiség egyetlen felfedezése! Minden ismeretünk forrása! Minden tudásunk alapfeltétele.

A tudomány foglalkozik a valósággal, minden más módszer csak érdeklődve kémleli azt...

A tudomány képes csak csillapítani a tudásvágyat, a kíváncsiságot, ami ösztönösen bennünk lakozik és a tudomány képes csak olyan dolgokat megmutatni, amik meghaladják a képzelőerőnket.

Csak a tudomány segítségével tudjunk elpusztítani és/vagy megmenteni magunkat.

A tudományos gondolkodás minden sikerünk okozója...

"Az első válasz teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a bölcsészettudományt."

Mert az nem tudomány.