A szabadon eső tárgynak miért nincs súlya?

A múlkori ilyen kérdés alatt 59% leírt egy szép kísérletet:

„Még Sas Elemér és Antal Imre mutatják be a súlytalanság állapotát. Egy pohárba vizet töltenek. Ha egy ping-pong labdát belehelyezünk, akkor az nyílván úszik a víz felszínén (mivel átlagsűrűsége kisebb a víz sűrűségénél).

Azaz, ha a ping-pong labdát lenyomjuk víz alá, hat rá a felhajtóerő, és feljön .

Azonban, ha a labdát lenyomjuk a víz aljára, és a poharat szabadon ejtjük, szabadesés közben -a súlytalanság állapotában- nem hat felhajtóerő, így a labda a vizespohár alján marad.”

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazif..

Egy ilyen videót találtam: [link] de normálisat nem.

Na mindegy, én adtam két választ #5-ben és #7-ben. Szerintem a "súly definíciója" nem egy jó válasz, persze magyarázatnál nehéz ezt eldönteni, hogy mi jó és mi nem.

„Szabadesésnek nevezzük a test mozgását, ha a gravitációs mezőben kezdősebesség nélkül elengedett test esését a gravitáción kívül semmi sem befolyásolja.”

Nem értem, hogy jött bele a kezdősebesség. Ha van kezdősebessége, akkor is szabadon esik, ugyanúgy g a gyorsulása, ha felfelé vagy lefelé dobjuk. :) (A rá ható erők eredők persze nem nulla, ezért gyorsul.)

A főkérdésre: a súly egy olyan erő, ami csak a test a tömegéből adódik gravitáció térben (tehát nem mozgási energiából származik). Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a szabadon eső tárgyat a súlyereje gyorsítja, viszont "tiszta" szabadesésben nem hat más testre, nem mérhető. Ezért szokták inkább alátámasztással megfogalmazni, mert az tekinthető egyfajta mérésnek, olyankor hatással van egy külső valamire.

A súlytalanság is leginkább azt jelenti, hogy vagy nem hat rá külső erő, vagy csak valamilyen (kb. homogén) erőtér hat minden részére egyszerre. Ha alátámasztjuk, akkor a külső részére hatunk vele, a testen belül feszültségek ébrednek, ezt érezzük pl. a földön állva, és ezt nem érezzük az űrben lebegve vagy zuhanva.

Kérdező:

Szabadesés közben nincs súlyerő, sose. Ez mindig így van.

"illetve ha egy tárgy a gravitáció hatására gyorsul, akkor Newton 2. törvénye értelmében a többi rá ható erő eredője 0."

Ez viszont úgy rossz ahogy van. Ezt hagyd ki inkább. Lényeg hohy ami szabadon esik (azaz amit felemelsz és leejtesz, vagy a műholdak), annak nincs súlya :)

[ne kössetek sztem bele, lényeg az h a kérdező érthető választ kapjon ]

Ezekben gyakorlatilag minden rossz.

Szabadesés közben _van_ súlyerő/nehézségi erő/gravitációs erő: az gyorsítja a testet. Súly, azaz nyomóerő nincsen.

És egyáltalán nem azért nincsen, mert nem érintkezik semmivel a test. A különbséghez lásd pl #15-ben a linkelt kérdést, és a videót.