Ez fermentálásnak számít?

Büdös lesz a virágcsereped. :(

A tréfát félretéve, az állati ürülék tápanyagot jelent a növénynek.

Viszont nem mindegy milyen állat pottyantotta, és milyen állapotú.

A csirke, és egy sor szárnyas trágyája savas. A friss disznótrágya is árt a növényeknek, az "érlelni" kell.

Pontosabb információkat kertészeti oldalakról kaphatsz.

Azt, hogy az ürülék "érlelése" fermentációnak számít-e nem tudom biztosan, csak úgy sejtem.

A friss trágya nem igazán jó növénytáplálási célokra.

Plusz főleg a növényevő állatok trágyája alkalmas inkább ilyesmire, bár a húsevőkében több a foszfor, ami egyes növényeknek még akár jó is lehet.

A trágyát hogy ne legyen friss érlelni kell, na az fermentálásnak nevezhető elvileg.

Gyakorlatilag meg csak az ételeknél használjuk a fermentálás szót.

Minden más esetben megfelelő a rothasztás, érlelés, bomlás stb szavak.

Vannak olyan trágyák amelyek érlelve nem szoktak büdösek lenni. Ezeket elvileg használhatnád a virágföldnél is.

De akkor már ott a komposzt. Ami nem trágya de szintén egy érlelt cucc és az biztosan nem büdös viszont nagyon jó és hasznos.

Akkor rosszul sejtettem. Elolvastam sadam87 válaszát, és még néhány dolgot.

Megállapítom, hogy a fermentálás, és a trágya érése két különböző, de részben egymást átfedő fogalom.

Azonos, hogy mindkettő biológiai lebomlási folyamat, éa hasonló átalakulások is végbemennek.

Különbségek:

Az erjesztés, vagy fermentálás zömmel levegőhiányos, ANaerob folyamat.

Kivétel, az ételecet, borecet készítése.

A trágya érése levegőt igényel, nagyrészt aerob folyamat. Bár anaerob lebomlás is jelen lehet.

A fermentálást baktériumok, élesztőgombák, nemes-penész végzi. Tehát egysejtű élőlények.

Kivétel, a szicíliai kukacos sajt.

A trágya lebontását egysejtűek, és bonyolultabb élőlények is végzik. Trágyagiliszta, galcsinhajtó bogár, stb.