Minimum hány férfinak és nőnek kéne túlélnie, hogy a genetikai állomány megfelelően változatos maradjon az emberi nem egészséges fennmaradásáért?

Az előzővel értek egyet. Gondold el, hogy a kőkorszakban néhány száz, de max 2-3000 szibériai vadász-gyüjtögető benépesítette az amerikai földrész minden sarkát, mire Kolombuszék megérkeztek meg már 50 millió indián élhetett. Ez csak egy példa volt, de jól mutatja, hogy egy néhány százas populáció már egy hosszú távon fent maradó, egészséges génállományú népesség alapja lehet.

Nagyjából kiegyensúlyozott lehetett a nemek aránya abban a korban is, legalábbis semmi nem utal rá, hogy komolyabb férfihiány volt. Persze egyes közösségekben lehetett ilyen is, de nem ez volt a jellemző.

Egy középkori falu mérete általában egy-két száz fő volt, és az emberek gyakran nem hagyták el a szülőfalujukat egész életükben, és falun belül házasodtak, egyszóval pár száz fő már valószínűleg elég lenne.

Ha megengeded a több nejűséget, azzal a féltestvérek arányát is megnöveled a második generáción belül, akik pedig így nem szaporodhatnak egymással, vagy ha igen, akkor pont a genetikai hibák esélyét növeled, ergo lehet valamivel több nő, mint férfi, de az egy-két tenyéssz csődőrős koncepció nem működne jól.

3-as: Ez pontosan így van.

Az ember alapvetően monogám lény, nem véletlenül születnek kb. egyenlő arányban nők és férfiak. Persze lehet arra hivatkozni, hogy a férfiak hullanak el a vadászbalesetekben és az esetleges törzsi villongásokban(amik nem is voltak az őskorban annyira jellemzőek, mint azt sokan hiszik). Viszont ezzel együtt be kell kalkulálni, hogy a nők kb. ugyanakkora része halt bele szülésbe.

#4

A nemi arány nagyjából az összes gerincesnél 50-50% körül van (és sok más állatfajnál is), függetlenül attól, hogy monogám vagy poligám az állat. Tehát a nemi arány valószínűleg nem azért ilyen mert az ember monogám.