Azoknak az állatoknak, akik háremben élnek, nincs nagyon nagy belszaporulatuk? Ez mennyire egészséges?

Jellemzően nem az apjuk fogja elkergetni a felnövő hímeket, hanem az új vezérhím(ek). Az esetek nagyobb felében nem maradnak vezérek olyan sokáig, hogy a saját kölyküket kelljen elkergetni. De ez mindegy is a kérdés szempontjából, mert a hím kölykök megismerik a családjukat, és ezekkel általában nem fognak párosodni. (Ha mégis, akkor meg így jártak.)

De inkább úgy szokott lenni, hogy az új király által elzavart hím kölykök elmennek egy körútra, és ha eléggé megerősödtek, akkor egy idegen hárem urát (urait) elzavarják, a fiatal kölyköket megölik, az önálló életre alkalmas hím kölyköket elzavarják, és ott örökítik tovább a génjeiket.

Persze, jó eséllyel egy adott területen minden oroszlán rokona minden másiknak, de akkor sem a saját családjukban szaporodnak a hímek.

Vagyis, a nőstények hiába családtagjai egymásnak, de a hím mindig másik családból való, és hoz annyi idegen gént, ami az egészséges genetikához elég.

Az esetek legalább felében nem 1 hím van egy falkában, hanem 2-3, vagy akár még több. Mivel az elkergetett fiatal hímek a testvéreikkel/féltestvéreikkel tekeregnek, így együtt foglalnak el egy háremet, a hozzájuk tartozó területtel.

Még az is megesik, hogy egyedüli hím kölykök más egyedülálló fiatal hímekkel állnak össze, mert kettesben-hármasban könnyebb harcolni, mint egyedül.

Ha testvérek is a hímek, akkor is van köztük rangsor, de a rangsor elején álló párzik a legtöbb nősténnyel, de gyakorlatilag mindegyik kiveszi a részét a szexből.

Így a kölykök apái és anyái is részben mások, vagyis ha rokonok is, de nem azonosak, ez már magában elég a változatos génekhez. (Plusz még ha számításba veszed a kettős génkészletet, így minden duplázódik, mert vagy ezt adja tovább az illető oroszlán, vagy azt.)

A kölykök megölésének az a célja, hogy a nőstények olyankor nagyon gyorsan tüzelni fognak, és hozzá lehet fogni az új (saját) kölykök legyártásához. Amúgy meg a hímekre eső uralmi idő (a gyakori 2 év) nagy része azzal menne el, hogy idegen kölyköket nevelgetnek, és aztán a sajátjukat már nem lenne idejük felnevelni.

Itt a természetes szelekció nagyon direkt és célratörő: amelyik oroszlán nem öli meg uralomváltáskor az idegen kölyköket, annak kisebb eséllyel tudnak felnőni a saját kölykei, tehát a génjeit nem adja tovább - ellentétben a kölyökölőkkel.

Egy bizonyos beltenyészet lesz, az biztos. A zárt területeken, ahol kisebb nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket emberek által sűrűn lakott területek, mezőgazdasági területek vesznek körbe, ott látni is a káros hatását, ezért szoktak idegen hímeket vinni oda.

De alapból, normál esetben néhány uralomváltásonként mindig jön egy távoli területről származó nemrokon hím, ami meghozza a genetikai változatosságot.

Addig meg, mint korábban írtam, hiába távoli rokon a falkába érkező hím, de annyi génváltozatosság csak fennáll az esetében, ami szükséges az egészséges állományhoz.

Ha megnézel egy hagyományos magyar falut, ahol kevés az idegen betelepülő, ott is a régi falusiak közül mindenki rokona mindenkinek, de nem olyan közeli rokona, hogy ebből genetikai probléma lehessen (pár szerencsétlen esetet kivéve).

Az oroszlánoknál az teljesen mindegy, hogy a nőstények közeli rokonai egymásnak, meg külön a hímek közeli rokonai egymásnak, mert a nőstények meg a hímek az esetek nagy többségében nem közeli rokonok, így nem áll fenn beltenyésztés.