A Jupiter Europé nevű holdját miért nem kutatját részletesen mint a Titánt és társait?

A technológia valóban megvan hozzá, mint írták is. Már régen eljutottunk odáig, sőt még jóval messzebb is, azóta a technológia nagyon sokat fejlődött, azóta aszteroidákat és üstökösöket látogatunk meg és nem is kis mennyiségben, pályára állunk körülöttük és mintákat hozunk belőlük. Csak átfutásra egy kis lista, és mert ma ez az egyik sláger az űrkutatásban és, hogy kicsit át legyen tekintve, ma mennyire speckó űr küldetések vannak. Némelyik neve biztos ismerős is lesz a médiából. Üstökös és aszteroida megközelítő szondák:

- Deep Space-1

- Suisei

- Sakigake

- Giotto

- Vega 1 és 2

- Deep Impact

- Stardust űrszonda mintát vett egy üstökösből.

- Hayabusa pedig az Itokawa aszteroidát vizsgálta és abból hozott mintát.

- Galileo űrszonda vizsgálati céljai a Gaspra és Dactyl kisbolygók és Shoemaker-Levy üstökös.

- Rosetta a Csurjumov–Geraszimenko üstökösnél.

- OSIRIS-REx jelenleg is kering a Bennu kisbolygó körül és mintát fog hozni belőle.

- Hayabusa 2 leszállt Ryugu kisbolygón és mintát vett, de még az is dolgozik és később juttatja majd vissza a Földre.

- Dawn űrszonda a Ceres és a Vesta aszteroidák körül állt pályára.

- New Horizons űrszonda pedig a Jupiter, Plútó, Charon, Kuiper-öv, Ultima Thule kisbolygó célokon halad.

És ezek csak a mondjuk ma érdekesebbnek, közérdeklődésre számot tartó kutatások. Konkrétan egyébként a Jupiterhez eddig 7 küldetés is volt. Szóval szorgoskodnak azért. :)

Rakéta téma. Ha nincs rá hordozórakéta ami odáig eljuttat valamit, akkor hogyhogy mégis eljutottunk ma is akár még messzebbre is. Ez a Saturn V dolog tényleg olyan, ami a ma eddigi legerősebb rakéta volt, mert már nem gyártják, mondjuk ez igaz, de sokkal nagyobb tömeget is kellett a Holdig eljuttatnia, míg az űrszondák jóval kisebbek és könnyebbek is, így ezt mégis meg tudjuk ma is oldani a használatban lévő rakétákkal. Természetesen csak űrszondák méreteiben, emberes küldetésekhez kevesek. Egyébként meg a NASA jelenleg éppen egy, a Saturn V rakéta utódján dolgozik, ha érdekel valakit SLS (Space Launch System) néven tud rákeresni. Azt a NASA Mars és Hold küldetésekhez is akarja használni és bika erős is lesz.

Miért nem mentek oda téma. Ez olyan dolog, hogy rengeteget költenek így is rengeteg küldetésre, de egy szuszra nem lehet mindenhova menni. Egyébként az Európa hold régóta téma a kutatók körében és pont élet keresése miatt, s közben a tudományos társadalom részben a Mars és részben az Európa mellett voksol. Megoszlanak a vélemények, de tettek már le terveket az Európa vizsgálatára is. A Marshoz jóval többet mentünk, mivel az mégis közelebb van és olcsóbb is a kutatása, és az is további mai terveket is jelent. Ebben a NASA és az ESA közös küldetése merült fel, de eddig csak ötletek és előzetes tervek vannak. Az Európa jege eddigi becslések szerint 10-15 km vastagságú, tehát addig kellene lefúrni, és az ötlet az lenne, hogy egy olvasztó fejes fúrót engednének le, de ezek még inkább csak ötletelések.

11

És ezek körül melyik űrszonda vágott át több kilométer jeget meg sziklákat, gyűjtött adatokat majd ásta ki magát hogy elküldje az eredményeket? Ja hogy egy sem. Senki nem azt mondta hogy oda nem juthat el űrszonda, a Titánra le is szállt, csak oda egy sima leszállóegység kevés.

Az egyéb kutatások inkább a technológiai fejlődésre utaltak a példákkal és az említett esetekben egy sor új fejlesztést is kiviteleztek. Na meg igazából azt írtam úgy az egész válaszban, hogy van rá már ötlet, de nem fogtak még neki a dolognak.

Lényegén akármennyire is nincs meg az Európa jegének megfúrásához a konkrét fúrási technika, a mai ismeretekkel kifejleszthető. A többi annak kérdése, hogy mikor döntenek arról, hogy meg is csinálják, de minden adott hozzá, csak pénz és kivitelezés kérdése. Azért egy ilyen fúrás mégsem a hiperhajtómű kitalálásával egyenértékű.