Mai technológiával mennyi ideig tartana űrhajóval eljutni a Zeta Reticuli csillagrendszerbe?

[link]

"system is located at a distance of about 39 light-years (12 parsecs) from the Earth."

Az hogy hasonló csillagok a naphoz nem sokat jelent. Kettes többszörös csillagrendszerben nem olyan jók a körülmények!

Leggyorsabb ember által épített űreszköz:

Helios 2 – 252 792 km/h

[link]

A távolságból és a sebességből már számolhatod is az utazáshoz szükséges időt.

Nem kell relativisztikus fizika, a hagyományos Newtoni számítással is pontos értéket fogsz kapni.

Ennyit segítek a számoláshoz: t[sec] = s[m] / v[m/sec]

#2: Alcubierre-hajtómű egy hipotézis, nem fejleszti senki, ötletünk sincs, hogy lehetne megcsinálni.

Olyan energiateljesítmény kéne hozzá, hogy a komplett nap talán elég lenne.

Meg negatív energia, plusz még a szintén hipotetikus egzotikus anyag is kellene.

Amiről azt sem tudjuk, van-e, így azt sem, elő lehetne-e állítani.

Ez még sci-fi.

És lehet, hogy az is marad.

#1 nyomán, utcai logikával, és csak nagyságrendileg:

Mondjuk, hogy a Helios-2 kb. egy óra alatt tesz meg akkora utat, mint a fény egy másodperc alatt, tehát 3600-szor lassabb. Vagyis az utazási ideje: 3600*39, ami minimum 140 ezer év, de inkább több, mert erősen felkerekítettük a sebességét. (~166 000 év)

Pedig bármilyen csillagrendszerbe való utazás a jelenlegi technikai technológiai lehetőségek szerint legvalószínűbb hibernáció illetve a többgenerációs hajók. (Esetleg hibernáció valamilyen formájával kombinálva.)

Nem kell magukkal vinni élelmet, ha megtermelik.

Főleg nem ha hibernálva vannak.

Nem is lehet akkora mennyiségű élelmet magunkkal vinni. Több okból sem. Nem nem az hogy a sok nehéz is.

Csak annyi elég ehhez hogy bomlik! Még a csontszáraz porok formájában is, csak úgy lassabban.

Legfőképpen a vitaminok bomlanak.

Tehát hiába van valakinek egy bunkerben 50 évnyi konzervje.

10 év múlva vitaminhiányban kínok közt elpusztul.

Holott még a 40-50 éves konzerv is lehet ehető bár kevésbé jó ízű a beltartalma már nincsen meg.

Száraz porként tárolt vitaminokkal talán kihozható a 40-50 év. De utána nincs semmi.

Több 100 vagy 1000 éves utazás csak élelemtermeléssel vagy hibernációval lehetséges!

A parittya elv mozgó bolygókkal, csillagokkal működik, a Naprendszerben is a bolygó Nap körüli mozgása fontos hozzá, ráadásul nem mindegy, milyen irányba és sebességgel mozog. Nehéz lenne előre tervezni egy ilyen találkozót, a véletlen találkozóra számítani is túlzott optimizmus lenne.

Amúgy (hibernáció nélkül) szerintem egy ilyen misszió célja már nem a rendszer meglátogatása lenne, ez már egy külön civilizáció, saját célokkal, saját fejlődési úttal, stb. Az, hogy úton van valahova, szinte mellékes. Pár tíz generáció után már csak történelem, vagy rosszabb esetben csak egy legenda lenne az eredeti cél. Lehet, hogy tanulnák a suliban, ahogy mi a szakócás ősembereket, de hogy mi lesz a céljuk, azt nem lehet előre tervezni vagy befolyásolni.

(Nem emlékszem a címére, de van is egy ilyen novella, amikor egy új fejlesztésű gyorsabb hajó lehagy egy korai lassabb, sokadik missziós hajót, és amikor elhúz mellettük, a régebbi hajó nem tudja mi lehet az, és nem is emlékeznek már az eredeti küldetésre.)