Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ajánlanátok szerves kémiai,...

Ajánlanátok szerves kémiai, biokémiai, sejtbiológiai általános eljárásokat leíró könyvet? Minél inkább tankönyv annál jobb.

Figyelt kérdés

Olyan tankönyvet keresek (magyar a preferált, de ha tényleg jó akkor az angol is jó), ami általános rutin teszteket, eljárásokat ír le, mit, hogyan, mire használnak molekuláris és sejtbiológiai laborban.


Ilyesmikre gondolok mint Southern, Northern, Western blotting, DNS szekvenálás, RNS sokszorosítás, ELISA, gél elektroforézis, és a mindenféle spektrográfiák.


Ezeket hol tudom rendesen megtanulni?


Jelentkeznék egy érdekes szakdolgozó helyre a genetika tanszéken, de semmilyen épkézláb laboros háttértudásom nincs.



2019. ápr. 13. 23:49
 1/5 anonim ***** válasza:
Az ilyen laborokba a teszetosza emebrkékre nem igazán van szükség, mivel manapság Dunát lehet rekeszteni a biológus hallgatókkal, nagyon felhígult a szakma itthon, sajnos... Szóval csak akkor jelentkezz, ha tényleg értesz hozzá. Fontos lenne tudni, hogy milyen előzetes tudással rendelkezel. Ami biztosan kell: sejtbiológia, biokémia, molekuláris biológia, genetika, mikrobiológia, bioinformatika, kémiai alapismeretek stb. Mondjuk a laboros ismeretek nagy részét sajnos igazán csak a laborból lehet elsajátítani.
2019. ápr. 14. 00:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:

Elméletből már gátat tudnék építeni a Temzén, annyi van...

A felsoroltak közül egyedül molbi, és bioinfó nem volt még, de ezeken kivül egyik témakörre se csodálkoznék rá hogy "Jééé, szóval ez az ubiquitin? Jéééé, ez pedig a chaperon fehérje? Jééé, ezt hívják telomernek?".


Elméletet értem, utánaolvastam a konkrét kutatási témakörnek is, igazából tényleg csak a gyakorlat hiányzik.


Gyakorlatot meg még mindig nem tudtam magamraszedni, mert egyszerűen nincsenek gyakorlati tárgyaim.


Tesze tosza elinte mindenki a laborban, csak valaki az is marad.

Ha van motivációm (ha nem lenne akkor nem ezen görcsölnék szombat éjjel) akkor szerintem gyorsan beletanulok.


És persze, plusz egy emberrel Ádámtól Évától inditva sokat kell foglalkozni, sok időt felemészt, esetleges minimális csúszás is lehet így. De ha ezen a logikán haladnánk, akkor eléggé hamar kutató nélkül maradnánk, hisz oké hogy a jól betanított PhD hallgató ott van 2-3 évig, de aztán elmegy, és nem marad helyette más, ha nem kezdenek el időben fiatalabbakat betanítani. Amolyan staféta bot továbbatósnak kéne ennek működnie.

Na mindegy, nem szeretném megszakérteni a világmindenséget 21 évesen...


Szóval igen, laborgyakorlatot laborban a legcélszerűbb szerezni.


Amúgy lévén hogy 30 éve (ami nem is olyan nagy idő) még nem volt ilyen divat egyetemre menni, igy nyilván minden egyetemi végzettség hígult. Ez van, most attól hogy egy szakma felhígul én nem fogok máshova menni, mert attól még nem lesz ahhoz a máshoz affinitásom.

2019. ápr. 14. 00:44
 3/5 anonim ***** válasza:
Hát a laborismeretek nem arról szólnak, hogy tudod-e mi az a telomer. De az nagyon jó, hogy az említett tudományágakat már tanultad/ismered. A molekulárius biológiát "pótold" szerintem feltétlenül, mert az elengedhetetlen. A bioinformatika az inkább csak az adatelemzéshez kell, szóval nem esszenciális. Sajnos a kérdésedre konkrétan nem tudok válaszolni, mert én anno a különböző technikákat a laborban tanultam meg, nem voltak külön könyvek. Persze ettől még biztosan vannak, csak én nem ismerem őket. Abban teljesed igazad van, hogy jó lenne ha befogadnák és készséggel oktatnák a kezdőket, de tapasztalatom szerint nem így van sajnos. Inkább a PhD-hallgatókat dolgoztatják, amíg lehet. Ők okosak, szorgalmasak és alacsony a bérük. Azt tudom javasolni, hogy próbálj meg valahogy elkezdeni a laborban dolgozni, nem hinném hogy lehetetlen. Valószínűleg sokáig nagyon unalmas dolgokat fogsz csinálni, de mindig alulról kezdi az ember. Én az ELTE Biológiára jártam, elméleti biológiára. Mikor elkezdtem a nagyok keze alá dolgozni kizárólag statisztikai programokat kezeltem, azt sem tudtam, hogy "honnan vannak" a számok. De ez azért változott persze. Ezeket az eljárásokat szerintem abszolút gyakorlatban lehet elsajátítani. Persze itt is vannak egyszerűbbek (pl. shotgun eljárás), meg nehezebbek (pl. Western blotting). Szerintem félreértettél, mert én semmiképp nem javaslom, goy válts irányt. A biológus-palánták között pont az ilyen lelkes, motivált emberekből van kevés. Szóval hajrá!
2019. ápr. 16. 21:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszod :)


Másik kérdés: Elméleti biológia mivel foglalkozik?


A biológiát az egyik legempirikusabb tudománynak ismerem, így ez egy eléggé unortodox iránynak hangzik.

2019. ápr. 17. 11:27
 5/5 anonim ***** válasza:

Bocsánat, de teljesen ráfelejtettem a kérdésre, most jártam erre, és jutott eszembe.

Igen, a biológia rendkívül empirikus, a teoretikus biológia pedig általában nem használ saját kísérleteket, max. elemzi őket. De mindig modellez (számítógépes, matematikai stb. modellek). Nem mondanám egységes területnek (ahogy az elméleti fizika, kémia sem az). Gyakorlatilag a molekuláris biológiától az evolúcióbiológiáig/ökológiáig nagyon sok területen lehet hasznos (pl. predikciókra is jól jöhet).

Amúgy (ha még aktuális), találtam néhány hasznos, hivatalos, magyar nyelvű jegyzetet. Természetesen nem végig az említett eljárásokat részletezi, de azokról is esik szó. Szerintem érdemes esetleg csak azt kinyomtatnod, majd kijegyzetelni stb., mert így elég nehéznek tűnik (amúgy visszagondolva én is tanultam ilyeneket, de teljesen elfelejtettem sajnos xd):

[link]

[link]

[link]

2019. máj. 14. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!