Miért mondják azt, hogy a nemrégiben közzétett Eseményhorizont teleszkóp által "lefotózott" fekete lyuk az első fotó, ami egy fekete lyukról készült, ami nem is igaz?

A szonár, a lokátor és minden földi műszer azon alapul, hogy a kibocsátott hullám visszaverődését analizálja, de a radióteleszkópok nem így működnek.

Csak a bejövő adatokat elemzi, nincs kibocsátás és visszaverődés a gigászi távolságok miatt, így a kapott adatokat másképpen kell értelmezni, más a módszer is, más a számításokból kapott eredmény.

A megjelenítés erre kidolgozott módszeren alapul, eleve egy szimuláció, amely egy feltételezésen alapul, hogy mi legyen mondjuk piros a képen és mit, hogyan különítsenek el.

Az objektumról eleve nem fogható fel sugárzás ebben az esetben, mintha negatívról beszélnénk, de azt viszont végig kell gondolni, hogy egyik, vagy másik hiány mitől keletkezik és hogyan kell megjeleníteni.

A rádiócsillagászat csak kis mértékben hasonlít a jellegileg azonos elven működő eszközökhöz, lányegében teljesen más analízist kell követni, amit speciálisan mindig az adott feladathoz dolgoznak ki és ha vizuálisan megjelenítik, akkor azt is valamilyen szempontok alapján kell tenni, például ír valaki egy szimulációt, amelynek bemenő adatait az észlelt jelekből kiszűrt értékekkel táplálják.

"A szonár, a lokátor és minden földi műszer azon alapul, hogy a kibocsátott hullám visszaverődését analizálja, de a radióteleszkópok nem így működnek.Csak a bejövő adatokat elemzi, nincs kibocsátás és visszaverődés a gigászi távolságok miatt, így a kapott adatokat másképpen kell értelmezni, más a módszer is, más a számításokból kapott eredmény."

Hát egy csillagot, galaxist stb. fotózó kamera, mint legegyszerűbb "szenzor" már mindjárt nem.

Nem hiszem ,hogy ez egy elkülönítési metódus lehet, mármint hogy visszavert vagy saját sugárzó jelet detektálunk.

Ha nem kép, nem ettől nem kép.

"amely egy feltételezésen alapul, hogy mi legyen mondjuk piros a képen és mit, hogyan különítsenek el."

Hm, ez is sántít, egy hamis színezett Jupiter kép sem kép akkor.

"ha vizuálisan megjelenítik, akkor azt is valamilyen szempontok alapján kell tenni, például ír valaki egy szimulációt, amelynek bemenő adatait az észlelt jelekből kiszűrt értékekkel táplálják."

Számomra ez is fura.

Ha mondjuk a Hubble görbe főtükrének hibáját javítjuk egy számítógépes szimulációval, ami a hibát beszámolva módosít, az már nem kép?

Szerintem ez egy értelmetlen definíció-vita.

A szimuláció erre a képre túlzás, mint ahogy a fotó is. De ez akkor is egy valódi kép, ami, ha nem is látható fényt mutat, de akkor is ott mutatja a sugárforrásokat, ahol vannak. A valóság leképezése, a leképezés módjától függetlenül, nem egy "kábé gy nézhet ki" jellegű szimulált valami.

"Nem hiszem ,hogy ez egy elkülönítési metódus lehet, mármint hogy visszavert vagy saját sugárzó jelet detektálunk.

Ha nem kép, nem ettől nem kép."

Pedig ez nagyon fontos. mert a kibocsátott és visszavert jel fáziskülönbségével nagy pontossággal le lehet tapogatni a felületet és így kirajzolódhat a kép, ugyanez nincs meg a csillagászati objektumoknál, annak nem ismered a keletkezési idejét, csak a jelforrás erőssége adhat támpontot, ami nem árulkodik a formáról.

"Pedig ez nagyon fontos. mert a kibocsátott és visszavert jel fáziskülönbségével nagy pontossággal le lehet tapogatni a felületet és így kirajzolódhat a kép"

Már bocsánat, de mitől lenne ez alapfeltétel?

A sima fény alapú fotózásnál sem "éri" képnek nevezni, amit nem a zseblámpád világít meg?