Milyen erő hatására kering kering a föld a saját tengelye körül?

Nem írt hülyeséget.

A lassan egymás körül keringő törmelékből folyamatosan bolygóvá sűrűsödve felpörgő golyó bizony, hogy a Coriolis-erő miatt pörög fel. Mint amikor a forgó korcsolyázó karjait behúzva felpörög.

A nagy kiterjedésű tömeghalmaz tehetetlenségi nyomatéka megmarad és kisebb átmérőre sűrűsödve nagyobb forgási sebességet produkál.

A Coriolis-erő nem csak következmény, de ok is.

Érdemes minden lehülyézést a kimondás előtt végiggondolni.

Sokat javítana a GYK kommunikációján, ha a nyilatkozók kiírás előtt képesek lennének a saját véleményükhöz is szkeptikusan hozzáállni.

"Mint amikor a forgó korcsolyázó karjait behúzva felpörög.

A nagy kiterjedésű tömeghalmaz tehetetlenségi nyomatéka megmarad és kisebb átmérőre sűrűsödve nagyobb forgási sebességet produkál."

Na ne már! Tőled nem ezt vártam Wadmalac!

A tehetetlenségi nyomaték definíciója úgy kezdődik, hogy r^2*dm integrálja.

Amikor a korcsolyázó karjait behúzza, akkor az ő tömege a forgástengelyéhez közelebb koncentrálódik, ezért a tehetetlenségi nyomatéka lecsökken!

Nem a tehetetlenségi nyomaték marad meg, hanem az impulzusmomentum.

teta1*omega1=teta2*omega2.

A példádban teta2<teta1, ezért az egyenlőséghez kell hogy omega2>omega1 legyen.

Na ebből jön ki a gyorsabb forgás.

A Coriolis erőről: Jegyezzétek meg már végre, hogy csak a forgó vonatkoztatási rendszerben kell ezzel számolni. Azaz a külső megfigyelő számára ez az erő nem létezik. Csak a forgó rendszerből figyelve a jelenséget létezik.

Még hogy nem létezik ilyen erő.

Azta mindenit.

"Nem a tehetetlenségi nyomaték marad meg, hanem az impulzusmomentum."

Igen. Perdület-megmaradást akartam írni.

Sorry.

"A Coriolis erőről: Jegyezzétek meg már végre, hogy csak a forgó vonatkoztatási rendszerben kell ezzel számolni. Azaz a külső megfigyelő számára ez az erő nem létezik. Csak a forgó rendszerből figyelve a jelenséget létezik."

Na most állok csak igazán tanácstalanul.

Forgó rendszer.

Működik benne a Coriaolis-erő.

És akkor megnézem kívülről, de már nem ejthetem ki a számon a Corialis-erőt, mert nem a forgó rendszerből nézem?

Rakd már össze.

Akkor légyszíves nézd a kialakuló bolygó eleinte külön, egymás körül keringő tömegpontjait és lásd, mi történik, ahogy "sűrűsödik". Na mos belülről nézed. Végre van Coriolis-erő.

A Coriolis-erő és a perdület-megmaradás közt a legszorosabb összefüggés van, ami csak lehet.

Ha máshogy nem érthető, gondolj egy, a Földről nézett, Földre leeső eredetileg geostac objektumra. Miközben lezuhan, keringés irányban "beelőz", a Coriolis-erő révén. Miután leesett, a plusz perdülete hozzáadódik az összes perdülethez, vagyis a Coriolis-erő révén gyorsított a forgáson.

Az egész földgolyó így állt össze.

Akkor miért lenne hülyeség a Coriolis-erőről szóló válasz?

"És akkor megnézem kívülről, de már nem ejthetem ki a számon a Corialis-erőt, mert nem a forgó rendszerből nézem?"

Valahogy így, mindenképp el kell dönteni, hogy akkor most kívülről, vagy belülről nézzük a rendszert, mert nem mindegy.

"Miközben lezuhan, keringés irányban "beelőz", a Coriolis-erő révén. Miután leesett, a plusz perdülete hozzáadódik az összes perdülethez, vagyis a Coriolis-erő révén gyorsított a forgáson."

Persze, de a Földhöz kötött vonatkoztatási rendszer nem inerciarendszer, és ebből nem is következik hogy a Föld a Coriolis-erő miatt forogna. (Mert persze nem is amiatt forog, ahogy az már le lett írva több ízben).

"Az egész földgolyó így állt össze."

Akkor még annyit mondj meg kérlek, hogy szerinted amikor még nem volt Földgolyó, akkor mihez kötnéd azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben ható Coriolis-erő hatására alakul az ki?

Mert ugye most már megvan a Föld, könnyű mondani, hogy ahhoz kötjük a vonatkoztatási rendszert, de amikor még nem volt, akkor mihez kötöd?