Mielőtt egy feketelyuk Hawking-sugárzással elpárologna mérete nem lenne kisebb a Planck-távolságnál?

Nem értem hogy jutottál erre a következtetésre.

A részecskepár egyik tagja beesik, kiolt egyet a lyukban. Ennyivel csökken a lyuk tömege. Egészen amíg el nem párolog. Mitől lenne ez kisebb a Plancknál?

Elvben minél kisebb a tömege, annál hevesebben csökken a tömege, ezáltal a Schwarzschild-sugár is csökken... míg a végén nagy sebességgel "szétpárolog".

Mégis mitől lenne kisebb a végjátékban? Teoretikusan egyetlen utolsó részecske keltette Schwarzschild-sugár is kioltódik és eltűnik a gravitációs torzítóhatás. Ez biztosan nagyobb a Planck-hossznál.

Ez olyan mint amikor tegyük fel az LHC-ben ütköztetünk két protonnyalábot. Egyszerűen szerteszét robban az anyag és nem marad ott semmi. Miért lenne az kisebb mint a Planck?

Akkor születnek ilyen kérdések, mikor valaki laikus félinformációkkal rendelkezik egy témáról, és ezekből próbál valamit összerakni magának. Ez a kérdés tipikusan ebbe a kategóriába sorolható.

A fekete lyukak attól fekete lyukak, hogy olyan nagy a gravitációs mezejük, hogy abból a fény sem tud kiszabadulni. Namost, ehhez kell egy bizonyos tömegmennyiség. Egy kockacukrot hiába nyomnál össze olyan picire, hogy a sűrűsége alapján fekete lyuknak lehessen minősíteni, annak soha nem lesz akkora gravitációja, amit a fény ne tudna legyőzni. Pusztán azért, mert egyszerűen nem rendelkezik akkora tömeggel, hogy ilyen erős gravitációs vonzerőt tudjon magának.

Ebből már azért gondolhatod, hogy van egy bizonyos tömeghatár, ami alatt a fekete lyuk nem "életképes". Létrehozni lehet, létrejönni tud, csak megmaradni nem, mert olan kicsi a tömege (ez a jelenség picit hasonlítható a nagyon nagy tömegszámú elemekhez: azok olyan rövid felezési idővel rendelkeznek, hogy már az is kétséges, hogy a létrehozott elem egyáltalán nevezhető-e autonóm magnak, mielőtt szétesik).

Ahogy a "párolgás" miatti tömegvesztés során egyre kisebb lesz a fekete lyuk, úgy párolog egyre gyorsabban. Ez egy exponenciális folyamat, így egy bizonyos tömeghatár alatt ez annyira felgyorsul, hogy robbanásszerűvé válik, és olyan gyorsan megy végbe, hogy a fekete lyuknak egyszerűen nincs ideje kisebbé válni a planck-hossznál.

Konyhanyelven, dióhéjban kábé így működik a fekete lyukak párolgása.

Nem tudjuk, hogyan néz ki vagy viselkedik egy feketelyuk, amikor elpárolog.

Se elméletünk, se kísérletünk nincs rá. (Tippem szerint az utóbbi lesz hamarabb, mini feketelyukat létrehozni csak nem nagy ördöngősség. Csak soook pénzbe és energiába fog kerülni.)

Utolsó,

Forrás?

Erre kíváncsi vagyok...

Ööö... Hát az nincs. Benéztem...

Mintha olvastam volna valahol, hogy ólommagok ütköztetése során sikerült, de ezek szerint rosszul emmlékszem. Jó is hogy rákérdeztél. Mea culpa :)

"Egy kockacukrot hiába nyomnál össze olyan picire, hogy a sűrűsége alapján fekete lyuknak lehessen minősíteni, annak soha nem lesz akkora gravitációja, amit a fény ne tudna legyőzni. Pusztán azért, mert egyszerűen nem rendelkezik akkora tömeggel, hogy ilyen erős gravitációs vonzerőt tudjon magának."

Nem értek egyet. Az, hogy kialakul-e eseményhorizont, az nem csak a központi tömegtől, hanem a távolságtól is függ. Minél közelebb vagyunk egy tömeg felszínéhez, annál nagyobb lesz a gravitációs gyorsulás. A tömegen belül persze ez már nem igaz, már ha van kiterjedése. Eseményhorizont akkor alakul ki, ha a tömeg elég kis térrészre zsúfolódik ahhoz, hogy a neki megfelelő eseményhorizont a felületén kívülre kerüljön. Ehhez nem nagy tömeg szükséges, hanem hogy az a tömeg nagyon kis térfogatban legyen. Az más kérdés, hogy az ilyen kis fekete lyukak nagyon rövid életűek, ezért mi inkább a csillag tömegűeket ismerjük.

Linket is találtam:

"Elméletileg a fekete lyuk bármekkora méretű vagy tömegű lehet."

[link]