Mikor szükséges, hogy egy atom hibridpályákat alakítson ki?

Van ugye a Schrődinger-egyenlet, és az ő megoldásai. Molekuláknál nem tudjuk megoldani, csak baromi gépigényes közelítő számításokkal, ezért vannak közelítő módszerek.

Kiindulási alap az LCAO-MO, ami az atompályák lineáris kombinációja-mulekulapályák angol kezdőbetűiből kialakult mozaikszó. Magyarul a kötés energianyareségét, kötéstávolságát, stb. abból számolja, hogy a változatlan atompályákat egymásba tolja (és nézi hol bvan és mekkora a energianyereség)

Ha a molekula nem olyan alakú, mint az atompályák, pl. a metán tetraéderes, miközben a szén vegyértékelektronjainél van a gömbszimmetrikus s és az egymással 90°-ot bezáró p pályák - ilyenkor első lépésben jön a hibridpálya, tehát "újraosztjuk az elektronfelhőt". Matematikailag a hibridpályák kijönnek az s és p -ből. Ezután lehet tovább számolni.