Amikor az európaiak megérkeztek Amerikába és Ausztráliába, akkor miért az őslakos közösségek szenvedtek jobban az európaiak betegségeitől és miért nem a kis létszámú hódítok haltak meg helyi betegségekben sokkal hamarabb?

Szerintem a válasz az erősebb, "tapasztaltabb" immunrendszer.

Európa lakossága már akkoriban erősen keveredett és hordta összevissza a lokális fertőzéseket, az európai ember immunrendszere már rengeteg különböző nyavalyával találkozott. Ennek megfelelően sokkal több félét is vitt magával oda, mint amennyi újjal ott találkozott.

Jogos a kérdés! Az biztos beleszámított, hogy az őslakos indián törzsek vagy birodalmak sokkal higiénikusabbak voltak mint a reneszánsz Európai városok többsége, amik éppen hogy lábalnak csak ki a középkori állapotokból.

Tenocstitlan az Azték főváros olyan tiszta volt mint egy mai modern város. A spanyolok feljegyezték, hogy az ivóvizet hegyi forrásokból, terrakotta csöveken át vezették a szigeten épült városra, az utakat söpörték, a szemetet uszályokon szállították el. A lakosság legtöbb tagja naponta kétszer fürdött.

Ez a mentalitás finoman szólva is, nem volt valami elterjedt Európában, ahol a betegségeket leginkább gonosz rontásnak, boszorkányok művének tartották.

Tehát az európaiak egyrészt több betegséget hordoztak és ellenállóbbak is voltak a higiéniai körülményeik miatt: Úgymond hozzászoktak a betegségektől hemzsegő körülményekhez. Az őslakosok nem.

(Visszataszító látvány lehetett egy aztéknak egy spanyol hódító jelenléte, aki napokon keresztül fürdés nélkül páncélban izzadt bűzölgő ápolatlan testtel megérkezett a mai Japánt idéző tisztaságú Tenocstitlan-ba.)

mert nem voltak helyi betegségek.

bármennyire is furcsa, a betegségeknek (evolúciós értelemben) az a jó, ha nem nyírják ki a gazdaszervezetet. picit megbetegítik az áldozatuk, de egyébként semmi gond, tudnak szaporodni, terjedni stb.

miért vannak akkor olyan betegségek, amik kiirtják az embereket? hát azért, mert ezek nem emberi betegségek. alapvetően nincs közük az emberhez, csak "eltévedtek" és az emberi szervezet nem úgy reagál, mint az állati szervezet. aminek katasztrofálisak a következményei.

technikailag az összes nagy, embereket kiirtó járvány olyan betegségekhez köthető, amik eredetileg nem emberi betegségek.

eddig oké, de miért nem voltak nagy amerikai betegségek?

alapvetően azért, mert ahhoz, hogy egy betegség eltévedjen, jellemzően az kell, hogy az ember és az eredeti gazdaállat hosszú időn keresztül együtt éljen. azaz többé-kevésbé az állattartás. Amerikában meg szinte nem is volt állattartás.

(mondjuk kb. nem is volt mit háziasítani, délen max. a láma, ami egy undok, kezelhetetlen állat, északon meg max. a ló, amit nem háziasítottak, a nyerget se ismerték, a bölény meg nem egy kezesbárány)

szemben az "Óvilág"-gal, ahol ügye, teljesség igénye nélkül: ló, kutya, macska, tyúk, liba, disznó, tehén, birka, kecske, szamár stb.

szóval amikor az óvilág találkozott az újvilággal, kb. két tucat olyan betegséget vittek magukkal, ami ott sohasem létezett és nem találkoztak semmi veszélyes újjal, mert a valódi emberi betegségek nem különösebben veszélyesek.

A szifilisz az mongol, vagy legalább is ázsiai eredetű, a tripper az, amit az indiánok 'nyújtottak'.

Egyszer olvastam, hogy a pestis például azért tűnt el Európából, mert mindazok meghaltak, akik fogékonyak voltak rá, ezt támasztja alá, hogy a járványok egyre kevesebb áldozattal jártak.

Az idegen földrészek lakói először találkoztak ezekkel a kórokkal, így nagyobb volt a tarolás is közöttük.

És természetesen a súlyos betegségek nem mindegyike állati eredetű, csak egyet mondok, a rák. Sok fajtája.

Mert vannak genetikai hibákból eredő betegségek is (nemcsak a rák), amelyeket életmód és a körülmények hozhatnak elő. Közöttük egyesek fertőznek, mások nem. Jelen esetben nyilván csak az előbbiek érdekesek.