Mit keres a higany egy tengeralattjárón?

Itt azt írják hogy fegyvergyártási alapanyagnak szánták:

[link]

Lehet hogy így került a higany a tengeri halakba és nem a szénerőművek füstgázaiból.

A németek szállítottak dolgokat tengeralattjárókon a világháborúban, mert nyílt vízi hajóikat már nem tudták megvédeni.

De fent északon nem szállítottak mert arrafelé nem igazán volt szövetségesük.

Annyit tudok elképzelni hogy süllyedés esetére volt benne tömör fém tőkesúly helyett kiszivattyúzható ballasztként.

A legtöbb tengeralattjárón megoldották valahogy hogy a tőkesúly vész esetén leválasztható legyen. A régebbi modelleken az aljáról mechanikusan leválasztható vastömb kötegekkel.

Én arra gondolok ez valami áramvonalasabbá tett (már szivar alakú) modernebb verzió lehetett ahol az összes súly a teljesen szigetelő burkolaton belülre került. Nem volt külső teher.

Egyben ez a szivattyúzhatóság kínál megoldást is a problémára!

Ki kell szivattyúzni belőle! Jó 100%-osan nem lehet és a megfúráskor szivárgás is lehet, de jelentősen csökkenhet a kibocsájtható mennyiség. Utána egyszerűbben le lehet fedni.

Csak az a baj, hogy a higany az nem egy üreges valami, amibe lufikat lehet eregetni, és azok majd felhozzák a felszínre.

Ráadásul 2x sűrűbb, súlyosabb mint az acél.

Mindennek a tetejébe még folyik is, és mivel jó nehéz, simán hamar besüllyed a homokba, iszapba, jó mélyre, kiszorítva onnan a ritkább közeget (pl. víz), de csak miután a tengeri áramlatok jól széjjel hordták már a környéken.

Valószínűleg mára már több km2-nyi területről kéne komoly vastagságban mohokot meg iszapot felszivattyúzni valahogy a felszínre hozzá, és az egészet elhordani egy alkalmas lepárlóba. Ez iszonyatos költségekkel járna, még akkor sem biztos hogy megérné 150 méteres vízmélységből felhozni, ha egy kisebb higanylelőhelyről lenne szó, nemhogy 67 tonnáról...

Oké, hogy mérgezi a tengert, de ekkora költséget senki sem fog, és nem is tud bevállalni, hogy megszüntesse. Ennél sokkal komolyabb károkat is meg lehetne szüntetni (vagy elejét venni) ennyi pénzből amibe ez kerülne, de még azokra se nagyon akar senki költeni.

Akkor agyagot rá és az egész területre is.

- Olcsó, fentről bedobható és több 10 m vastagon vízzáró módon fedhető vele az egész terület és a tengeralattjáró roncs is.

- Az agyag tetejére egy réteg kő hogy az áramlás el ne bontsa.

Higany-fulminát alapanyagként szánták Japánnak.

Adott hajók korábban ME-262 hajtómű alkatrészeket szállítottak ugyanoda. A nagy tömegű szállítmányok miatt a hajók acél ballasztja el volt távolítva, szóval tényleg a ballasztot is helyettesítette, de nem ez volt a fő cél, ez csak okozat.

Gondolom a víznyomás alatt is működik az amalgám-reakció, tele kell cseszni cinkporral.

De amúgy vannak kifejezetten higanykötő ipari anyagok, HgX, Mercon, Mercsorb, Mercurisorb.

Nem hiszem, hogy ebből egy sem működik tengervízben.

Persze, hogy nem olcsó rendet rakni. De lehet ez szempont?