Miért pattog a fül a repőlőgépen le és felszálláskor?
"A repülés során változik a légnyomás. Felszálláskor csökken a nyomás, a leszálláskor pedig nő. De ugyanez figyelhető meg hegymászásnál is, vagy akár gyors és hosszan tartó liftezésnél is. Búvárkodás közben is változik a nyomás, lefelé haladva nő és felfelé haladva visszacsökken a nyomás.
A túl gyors nyomás változást a fülkürt nem tudja elég gyorsan kiegyenlíteni. Ha csökken a külső légnyomás, akkor a középfülben nő a nyomás és kifelé nyomódik a dobhártya. Ha nő a külső légnyomás, akkor a középfülben csökken a nyomás és befelé nyomódik a dobhártya. Mindkét esetben úgy érezzük, hogy feszül, bedugul a fülünk. Tompul a hallásunk (mintha be lennénk zárva valahova) és megfájdulhat a fülünk is a dobhártyára nehezedő nyomástól. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, annál erősebb lesz a fülfájás."
Az utazási magasságon, 10-11 kilométeren pár perc alatt meghalnánk oxigénmaszk nélkül. Ezért túlnyomásos az utastér.
De ha a talajszinti légnyomást tartanák fenn, az túl nagy anyagfárasztó terhelés lenne a repülő szerkezetére.
Így a repülési magasságon csak egy könnyen elviselhető nyomáscsökkenést engednek meg, amilyet mondjuk egy alpoki túrán megélsz, ezzel a kisebb nyomáseltérés a külső és belső közt csökkenti a repülő anyagainak terhelését.
Csak egy extra infó hozzá: a repülőgépen felszolgált kajákat itt a földszinten túlfűszerezett, ehetetlenül túlízesített cuccnak éreznéd.
A repülési magasságon viszont az alacsonyabb kabinnyomásban az ízérzékelés is gyengül, ezért ha nem lenne a kaja túlfűszerezve, ízetlennek éreznéd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!