A trofikus hálózatokban tényleg lehet szekunder producens?

Primer producens van, és minden ami e felett van (terminológiai, nevezéktani kérdés) az már -mivel egyszer átalakított anyagot eszik - fogyasztó a táplálékláncban.

A láncnak (helyesebb trofikus hálónak hívni, mert a lánc túl egyszerű egy ilyen hálózatot leírni) egy eleje és egy vége van, ha a hierarchiát (trofikus poziciót) tekintjük. Ez a két kitüntetett szint a csúcsragadozó és a bazális (alapszintű) forrás vagy primer producens.

Az hogy valami a bazális szinten van egy hálóban, nem jelenti azt, hogy egyedül lenne ott, nem egy fajból áll a bazális szint, de aki itt van, az mind primer producens.

Valójában minden élőlény (autotróf is, heterotróf is folytat termelést (asszimilációt, saját anyagok felépítését egyszerűbb építőkövetből).

Minden élőlény végez fogyasztást (megtermelt szerves anyag lebontását és átalakítását más szerves anyagokká).

Minden élőlény végez lebontást is (szervez anyagok disszimilációja, energianyerés érdekében).

A primer producensek csak abban különböznek, hogy képesek széndioxid megkötésre szerves vegyületekbe való felhasználáshoz. Nagyon sok olyan primer producens van (egysejtű eukarioták között, de prokarioták között is) amely képes heterotróf táplálékfelvételre is, tehát nem igaz, hogy a producenseknek egymással ne lehetne energiaáramlása. Lehet.

Szekunder produkció például a tehén tejtermelése, vagy a sertés hús és zsírtermelése. A növények nem képesek se sertéshúst, se tehéntejet előállítani.

A táplálékhálózatban a különböző szerepek relatívak, vannak omnivorok például akik több különböző szintről is táplálkoznak (mi emberek is ilyenek vagyunk).