Miert allitanak olyat amit nem tudnak pontosan?

Kezdjük a végén: "Meg is honnét tudnák azt mi történik belül vagy mi van benne..."

Fogalmazzunk úgy, hogy tudják, mi NEM történik benne. Amúgy meg modelleket állítanak, és megnézik, hogy mennyiben egyezik az észleltekkel. (Mérhető jelenségek.) :)

"Miért állítanak olyat amiben nem volt meg tapasztalatuk és nem is volt közeli élményük."

De, van - és volt - "tapasztalatuk". (Mérések!)

(De miért is kellene "közelinek" lennie annak az élménynek? A távoli élmény már nem is élmény? És milyen közelinek kell annak az élménynek lennie, hogy élménnyé váljon? :D)

Na jó, bocsi, de nem hagyhattam ki. De gondolom érzed, ez a - "Miert allitanak olyat amiben nem volt meg tapasztalatuk es nem is volt kozeli elmenyuk.." - nem túl acélos érv a "tudósok nem tudása" mellett.

Végül:

"Miért állítanak olyat amit nem tudnak pontosan?"

Ahhoz azért elég "pontosan" tudnak, (a "túdósok" :D) hogy vizsgálódhassanak, és előrejelzéseket tegyenek a fekete lyukak viselkedésével kapcsolatosan.

[link]

[link]

[link]

dellfil

Jelenleg van két fontos és sokszorosan igazolt egyetemes elmélet, amelyek párhuzamosan remekül működnek: a rel. elmélet és a kvantumfizika.

Pontról pontra sokszorosan visszaigazolódnak mindkettő számításai.

Egyetlen ponton "veszik össze" a két elmélet, pont ott, ahol már nem tudjuk megnézni, megmérni, melyiknek van igaza: a fekete lyukak eseményhorizontján.

A rel. elmélet és a kvantummechanika alapján más történik az eseményhorizontot átlépő dolgokkal.

És mivel abban megegyezik mindkettő elmélet, hogy ezen határon belülről nem tudunk infót kapni, a kérdés ki tudja, meddig nyitott fog maradni.

A kérdés cáfolataként: nem találgatunk. Van két olyan elméletünk, ami minden eddig ismert dologra passzol, szóval megbízhatunk az elméletet alkalmazó számításokban, azok alapján kapott eredményeink nem találgatások, hanem ellenőrizhető tények. Nem kell mindenhez odamenni, megnézni, megnyalni, megszagolni, mert az elméleteink alapján a tulajdonságok biztonsággal számolhatóak. Ennyit a közeli élményről.

A fekete lyuk eseményhorizontjának túloldala viszont egyelőre kérdéses, semmit nem tudunk biztosan, semmit nem tudunk mérni, a két legjobb fizikai elméletünk meg mást mond.

Simán nem tudjuk, mi történik ott.

Vannak feltételezéseink a rel. elmélet alapján, vannak feltételezéseink a kvantumfizika alapján, meg van mellette ezer másik teória is, de SENKI NEM JELENTHET KI SEMMI BIZTOSAT.

Ha valahol olyan kijelentést olvastál, ami tényként beszél a fekete lyukakon belüli állapotokról, akkor az vagy valami régi cikk, ami már akkor is túl magabiztos volt, vagy valami nagyon nem tudományos forrás.

#14: "Egyetlen ponton "veszik össze" a két elmélet, pont ott, ahol már nem tudjuk megnézni, megmérni, melyiknek van igaza: a fekete lyukak eseményhorizontján."

Az igazság ezzel szemben az, hogy a két elméletet eddig kizárólag a fekete lyukak eseményhorizontján sikerült alkalmazni együtt, ellentmodás mentesen.

A részecskék mozgása (a két rés kísérlet mondjuk) ellent mond az általános relativitáselméletnek, a bolygók mozgása meg a QM-nek (amelyben nincs gravitáció).

"Az igazság ezzel szemben az, hogy a két elméletet eddig kizárólag a fekete lyukak eseményhorizontján sikerült alkalmazni együtt, ellentmodás mentesen."

Hát, ezt semmiképpen sem mondanám, lévén, hogy a két elmélet szerint az eseményhorizontot elérő anyaggal a két elmélet szerint történő dolgok szöges ellentétben állnak egymással.

"A részecskék mozgása (a két rés kísérlet mondjuk) ellent mond az általános relativitáselméletnek"

Max annyira, mint amennyire a rel. elmélet a newtoni fizikának, nem elenmond, hanem kiegészíti azt.

"a bolygók mozgása meg a QM-nek (amelyben nincs gravitáció)."

A QM máshogy értelmezi, írja le a gravitációt, az nem igaz, hogy nemlétezőnek tekinti.

Nincs itt összeveszés, egyszerűen az ismert világunkban a QM kitömi a rel. elmélet réseit.

Tényleg csak az eseményhorizont az, ahol a kettő sehogyan sem egyeztethető össze.

"Na igen ez engem is erdekel hogy mitortenik :D"

Mivel valószínűleg nem fogod "megtapasztalni" (jelentsen ez bármit is), nem értem, hogyan tudnád kielégíteni a kíváncsiságodat.

Az emberi és a tudományos gondolkodás egyik nagy előnye, hogy a természet törvényeit fokozatosan megismerve előrejelzéseket tudunk tenni, amiket később mérésekkel igazolhatunk vagy cáfolhatunk. A fekete lyukakkal kapcsolatban is történtek előrejelzések (már a létére vonatkozóan is, amikor még semmi ilyen vizsgálat vagy megfigyelés nem volt), és most ezeket próbálják igazolni, eddig egész jó eredménnyel. A szingularitás egyelőre kakukktojás, mert ott a matematikai modellek szingularitáshoz vezetnek (ezért is lett ez a neve), ezért ott semmi biztosat nem is állítanak a kutatók.

Ha mindent csak közvetlen tapasztalással fogadnánk el, kb. ókori, esetleg középkori szinten állnánk. Attól, hogy nem érted, attól még működnek a világ törvényei, és ezek minden jel szerint igazak az egész univerzumban.