Mi tortenne ilyen esetben?

Klíma miatt éppenséggel megélnénk.

De jófene tudja, milyen kórokozók jelentenének halálos problémát, azon okon, hogy immunrendszerünk nincs rá felkészülve.

Nem az éhes dinók lennének a legnagyobb gond.

Voltak már akkor virágos növények? (gyümölcs) Vagy kalászosok?

Mit ennénk?

#5: A zárvatermők 120 millió éves múltra néznek vissza. Hogy mennyire voltak ehető gyümölcsök, azt nem tudom, de ide tartoznak a bambuszfélék és a kalászosok is, szóval azért felhasználható növényi tápanyag volt akkor is.

Húsárú meg ugyebár volt dögivel.

Speciel a jófajta marhasteak kimarad az étlapról, viszont a dinók húsa elvileg szárnyashúshoz hasonló kellett hogy legyen.

Attól függ, melyik korba(igazából még ma is a "dínók ideje" van mivel a amdarak az utolsó túlélő Theropoda dinoszauruszok, nem haltak ki) amennyiben pl Jurába vagy Triászba mennél vissza akkor valószínűleg nemes egyszerűséggel vagy azért halnál meg mert azonnal elkezdesz fulladozni a 10% körüli oxigénszint miatt vagy mert nem lennél képes olyan alacsony oxigénszint mellett normálisan menekülni, kifulladnál néhány méter/néhány tíz méter után és a rád támadó ragadozók rövidesen elkapnak. Krétában már valamivel egyszerűbb dolgod lenne, de a menekülés közben történő kifulladás veszélye itt is fent állna ugyanis már a Kréta második felében elég közel volt a maihoz így meg lehetne lenni.

Az alacsony o2 szint és a magas co2 szint pozitívan hatott a növényekre így tanulmányok alapján kijelenthető hogy magasabb tápértékkel rendelkeztek az akkori növények (néhány hete jött ki tanulmány, zsurlókat és ginkgot növesztettek ilyen atmoszférikus körülmények között majd ezeket megvizsgálták és tápértékük magasabb volt mint a normálisan termesztett társaiké, ez által 20%-al magasabb lehetett a mezozoikumi növényevő populáció mint eddig gondolták)

"Nem volt város csak őserdő és magas pára tartalom"

Igaz, hogy nem volt város, de a páratartalom nem volt mindenhol magas és őserdők sem mindenhol voltak, voltak sivatagok, félsivatagok(szavannás területek), mocsarak, árterületek, hatalmas erdőségek, páfrányprérik, és valószínű füves puszták jelen voltak már Ázsia területén. Sőt, a sarkokon is éltek dinoszauruszok, ahol télen több hónapos sötétség és fagy volt(igaz nem volt olyan hideg mint ma, a föld klímája kiegyenlítettebb volt a magas co2 tartalom miatt ami ugye üvegházhatású, de még így is jóval fagypont alatt volt a téli hőmérséklet) tehát az akkori bolygó sem csak egy nagy meleg páradús esőerdő volt hanem bizony ugyan olyan változatos és csodás hely volt mint ma, csak kicsit fullasztó :D. Táplálék gyanánt gombák biztosan lennének(kérdés, melyik lehet mérgező), illetve lótuszok már akkor is léteztek és azokat egyes helyeken fogyasztják. Halakat lehetne fogni, rákokat meg ugye teknősöket, gyíkokat, kicsi emlősöket, dinoszaurusz tojásokat(ha el tudod venni a fészket őrző egyedtől) meg ugye dinoszauruszokat(akár madár dinoszauruszokat, mert már akkor is voltak) melyenkek a húsa szinte biztos hogy olyan mint egy szárnyas húsa ahogy írták már, hiszen a madarak dinoszauruszok. Alapvetően az alacsony oxigénszinttel lenne a gond, mert egy emlős vagy más "normális" tüdővel lélegző állatnak ez elég nagy hátrány, de például a varánuszok rokonai(Mosasauridák) a "krokodilfélék"(így érdhető sokaknak) és az Avemetatarsaliak(Pteroszauruszok, Dinoszauruszok, meg legközelebbi rokonaik) nagyon fejlett légzőrendszerrel rendelkeznek, fejlettségi sorrendben 1. a legfejlettebb: 1.Pteroszauruszok, 2.Dinoszauruszok, 3.Varánuszok rokonai, 4. "krokodilfélék"(ami Crocodylomorph jelen esetben csak így közérthetőbb) és ezek után nem tudjuk még egyéb tengeri hüllők hogy lélegezhettek, feltételezhető hogy nekik is hasonlóan fejlett légzőrendszerük, légzési technikájuk volt szóval ők lehetnének az 5.-ek a légzés fejlettsége szerint osztályozó listámon ezek után jönnek az emlősök és az emlősök alatt már csak az "átlagos" hüllők vannak meg a kétéltűek. Szóval ja, elég nagy hátrányunk lenne abban a világban miközben az akkori világ domináns utalkodó állatai kettős légzéssel lélegezve tök jól elvannak mi meg megfulladnánk. Amúgy mai madaraknál/melyek ugye dinoszauruszok/ még megfigyelhető ez, a repüléshez sok oxigént kell felvennie az állatnak és a madarak még a himalája magasságában is teljesen normálisan repülnek, miközben egy emlős(ember jelen esetben) már érzi a magasabban lévő terület alacsony oxigénszintjének "áldásos" hatásait hiába nem végez nagyobb fizikai munkát.

Ráadásul ezek melegvérű, fejlett érzékszervekkel rendelkező állatok voltak, szóval elbújni sem nagyon tudtál volna pl ha É.amerikában vagy a késő krétában egy T.rex elől mert kiszagol a fenébe meg a látása is olyan jó volt. Tehát igen, az alacsony oxigénszint mellett, veszélyes ragadozókkal körbevéve jobb kicsinek maradni mint ahogy azt az összes akkori emlős tette.