Kezdetben voltak az egysejtűek. Miért kapcsolódtak össze többsejtűvé?

Biztosan ez is belejátszott, de nem hiszem, hogy ez volt az elsőrendű jelentősége, lévén ennek igazán csak a specializálódás folyamán alakulhatott ki előnye.

Szerintem a korrekt válasz, hogy nem tudjuk pontosan, de tippelgetni azért lehet.

Esetleg lehetett szerepe annak is, hogy a nagyobb sejtcsomónak térfogatához képest kisebb a felülete, mint egy önálló sejtnek. Ennek sok módon lehet előnye.

Ragadozó elleni védekezésre jó módszer a csorda, jelen esetben a támadók egy összetapadt sejtcsomóból csak pár külsőt tudnak "kienni", míg a csoport maga túlélhet.

Jó lehet hőmérséklet-stabilizálás szempontjából, víztartalom illetve ásványi anyagok, tápanyagok megtartása szempontjából is.

A 2. válaszoló erre a kísérletre utal:

[link]

Ez alapján (is) valóban a méretnövekedés és ezáltal a ragadozókkal szembeni védettség jelentette a fő előnyt. (A méretnövekedésnek más előnyei is lehetnek: hatékonyabb a zsákmányszerzés vagy a fényért való versengés, ...)

Egy kis pontosítás a 2. válaszhoz:

"De ezek után tovább növekedtek, kb. 23 sejtes nagyságig."

Eleinte jelentek meg nagyobb telepek (is), és a telep méret később állt be 8 sejtre, ami a ragadozó jelenlétében (úgy tűnik) a legoptimálisabb.

"Munkamegosztás miatt hatékonyabb tápanyagszerzés ?"

A sejtek munkamegosztása sok szempontból hatékonyabbá tette az élőlény működését. Már egészen egyszerű többsejtűeknél is találhatunk rá példát. Ilyenek például a heterociszták (nitrogénfixációért felelős sejtek) a fonalas kékbaktériumoknál.

[link]

Ugyanakkor a jelenleg legelfogadottabb modell szerint a többsejtűség (legtöbbször) úgy alakult ki, hogy a sejtek osztódás után ahelyett, hogy külön váltak volna együtt maradtak. Ebben az esetben még nincs a sejtek között (érdemi) különbség, így nyilván a munkamegosztás sem indokolhatja az ilyen egyszerű telepek létrejöttét.

Pl. harmonikamoszatok:

[link]

gallérosostorosok:

[link]

Később persze fontos szerepe van a többsejtűek evolúciójában a differenciálódásnak.

#1 (Wadmalac)

"Esetleg lehetett szerepe annak is, hogy a nagyobb sejtcsomónak térfogatához képest kisebb a felülete, mint egy önálló sejtnek. Ennek sok módon lehet előnye."

Ennek milyen előnye lehet? Épp azzal szoktak érvelni a többsejtűség mellett, hogy az úgy tesz lehetővé méretnövekedést, hogy a sejtek fajlagos felülete nem csökken (ami rontaná pl. a tápanyagfelvétel hatékonyságát).

Kezdetben azért, mert így jobban tudtak védekezni a környezeti szélsőségek ellen. Egy több tíz (vagy több száz) sejtből álló egybefüggő telep például könnyebben átvészel egy szárazságot, mint a sejtek külön-külön.

Aztán később megindult a telepen belüli differenciálódás, aminek az előnyeit szerintem nem kell ecsetelnem.

"Ennek milyen előnye lehet? Épp azzal szoktak érvelni a többsejtűség mellett, hogy az úgy tesz lehetővé méretnövekedést, hogy a sejtek fajlagos felülete nem csökken (ami rontaná pl. a tápanyagfelvétel hatékonyságát)."

Pár példát soroltam közvetlenül alatta.

Ragadozó elleni jobb védettség, káros külső behatások csökkentése (pl. ozmózis csökken), jobb folyadék-megtartás stb.

De most gondolkodom el rajta, hogy akár az is lehet előny, hogy a sejtkolónia esetén lehetséges tömör vagy "szivacs" konstrukció is, ami jelentősen eltérő térfogat/felület arányt jelent és eltérhet aszerint, hogy melyik a hasznos. Például lehet hasznos éppen a minél nagyobb felület is. A szivacsok esetén éppen ez áll fenn.