Honnan tudják, hogy nincs két egyforma hópehely?

Kérdező: tudsz adni egy hiteles forrást?

1.: Már szerintem azzal elvesztetted a válaszod hitelességét, hogy a reinkarnációról beszélsz a tudományok témakörben.

#4. : Nem tényként írtam csak lehetőségként. Hogy sőt, még ha tegyük fel, lenne reinkarnáció, akkor sem biztos, hogy az a két ember, aki látja azt a két egyforma hópelyhet, kapcsolatban áll egymással

Vagy pedig, hogy pont mindketten levideózzák a hópelyheket, amikor esik a kettő, hogy össze tudják hasonlítani.

Szóval ha még meg is engedjük, hogy van reinkarnáció, akkoris kicsi az esélye, hogy pont készítenek adatokat, felméréseket hópelyhekről, és pont az ugyanolyan hópelyhek fognak szerepelni mindkettő leírásaiban. Szóval lehet, hogy lenne két egyforma hópely, de mondjuk az egyik az egyikről készít kutatásokat, a másik leesik a másik embernek, vagy akár őneki a vizsgálódónak a háta mögött; tehát elkerülik, hogy filmrevegyék pl a két ugyanolyan kinézetű hópelyhet.

Megpróbálom elmagyarázni.

Néha a variációs lehetőségek nagyon nagyok lehetnek.

Vegyük például az ujjlenyomatot.

Egyetlen ujj bőrredőinek a teljes azonossága nem elképzelhetetlen ,de a valóságban olyan kicsi az esély rá, hogy gyakorlatilag kizárhatjuk. Ha már két ujjat veszünk akkor nem megduplázódik a variációk száma, hiszen mindkét ujjon végig kell futtatni a rengeteg lehetőséget és ez mind a két kezünket figyelembe véve iszonyatos számot jelenthet, végeredményben ugyanez áll a hópehely esetére is.

A természetben az ezermilliárd nem túl nagy szám, csupán 13 jegyű, vannak ennél sokkal nagyobbak is.

Ha mondjuk az ujjlenyomat, vagy a hópehely összes lehetséges variációja egy 300 jegyű szám, akkor nagy a valószínűsége, hogy soha nem lesz közöttük egyforma, hiszen (ha jól tudom) az univerzum atomjainak száma csupán 77 jegyű, így az összes lehetőségből csak csekély valósulhat meg, akár az univerzum teljes korában is.

Kerdezo, nem tudja senki sem, de nem is ez a lenyege a dolognak. Tobb okbol sem.

Egy hopehely tomege legyen kb. egytized gramm. Nagyon durvan szamolva ez kb 6x10~20 molekulat jelent egyetlen hopehely eseteben. Harom vizmolekula kb. 3 felekepp, 5 molekula kb. 10 felekepp, 20 molekula 5000 felekepp, 100 molekula pedig mar vagy milliofele kulonbozo variacioban kapcsolodhat egymashoz. Most gondold el, az a 6x10~20 mennyisegu molekula hanyfele kulonbozo hopehelyformat hozhat letre. Le se lehetne irni a szamot, mert nincs annyi atom osszesen az egesz univerzumban, amennyi szamjegye ennek a szamnak lehet.

De ez csak a dolog egyik fele. A masik, hogy egy-egy hopehely folyamatosan veszit es "megkot" vizmolekulakat, masodpercenkent millioszor vagy meg tobbszor. Errol az agarol leszakad par molekula, amoda meg no egy csokor, amott meg letorik, vagy osszefagy ket hopehely. Tehat egy folyamatosan valtozo strukturarol van szo, nem egy allando formarol.

Raadasul a hopelyhek nem csak vizet, hanem egyeb anyagokat is tartalmazhatnak: vizben oldott gazokat (CO2, NO2, SO2, stb.), legkori port, es mikrobak (foleg bakteriumok, sporak) egesz garmadajat.

Tehat elmeletben ugyan nem zarhato ki ket tokegyforma hopehely, de ennek a valoszinusege valami boduletesen kicsi szam, le sem lehet irni hogy mennyire kicsi. Es pont ez a lenyege ennek a mondasnak, egy metafora arra, ha kifejezhetetlenul valoszinutlen dologgal allunk szemben.

Nos, hópihe kristályosodási formák száma éppenséggel nem végtelen, sőt.

[link]

Viszont ettől még igaz, hogy két egyforma sosem volt. Feltéve, hogy elég mélyre merülünk abban, mit nevezünk egyformának.

Mert lemehetünk ám atomi szintre is a forma vizsgálatába és akkor elérjük a végtelen variációt, de mondhatjuk azt, hogy a szempontunk: fehér, kicsi, hideg izé és akkor mind egyforma.